2011. október 9., vasárnap

Székelymagyaros



"Az agyagfalvi tér, bár a Nagy-Küküllő fennvidékének legtágabb tere, még sem igen nagy kiterjedésü, alig félmérföld hosszu, és 1/3 mfd széles. A négy világiránynak forditott négy oldalán ugyan ennyi regényesen elhelyezett falu fekszik; nyugoti szögletében a már emlitett Décsfalva, szembe vele a tér keleti szádánál (nyilat, torkolat) Bögöz, északi oldalán az egy magaslaton büszkélkedő Magyaros, déli oldalán pedig a Fancsika patak torkolatjában fekvő, e térnek nevet adott Agyagfalva."

( Orbán Balázs )


Székelymagyaros, Székelyudvarhelytöl 12 km-re található. A település a Nagyküküllő folyó jobb oldalán, a híres agyagfalvi rét mellett terül el. 


Székelymagyarosról sajnos legtöbbet  csak a Nagyküküllő  vagy a domboldalakról lezúduló  árvízek  után lehetett hallani. 


Küküllő is úgy megnő, hogy csak nagyobb traktorokkal lehet átkelni rajta, az árterületen pedig elönti a földeket a víz.


A letérőtől egy kilométer hosszan, a Nagyküküllő hídján keresztül majdnem a falu kö­zepén lévő boltig tart az új aszfalt út.


A híd előtt rovás írásos falutábla fogadja az idelátogatót.
SZÉKELYMAGYAROS


Székelymagyarost régen valójában Székely­mogyo­rós­nak hívták.


Nevét a Leső-hegy oldalában nőtt mogyoróbokrokról kapta.


Székelyföldön a legtöbb gémeskutat az udvarban készítették, de több faluban vagy annak határában, így Székelymagyaroson is  vannak közös használatú gémeskutak.



Gémeskút
Szúette ága közt sandán áll a rúdja,
Hívó hangját rég nem hallja a róna,
Nem szolgál sem embert, sem jószágot,
Meredten nézi a halovány holdvilágot.

Valaha nap mint nap bólogatott,
Embert és jószágot egyaránt itatott,
Haloványan emlékszik még a rég múltra,
Mikor a gulya bőgve ment a vályúra.
........................


( Berta Béla )



A déli órákban még az üzlet(bolt) környéke is kihalt.



Székelymagyaros 1566-ban jelentkezik először az oklevelekben. 1567-ben a regestrum Mogijaros néven 7 kapuval jegyzi. 



1614-ben 17 családfőt írtak össze a faluban.


A lakosság létszáma 1786-ban 159 fő.



1850-ben 212 fő lakott a faluban.




Az első világháború előtt 1910-ben 215 a lakosság száma.



A második világháború éveiben 1941-ben 234 fő.


1992-ben 139 magyar lakósa volt a falunak.



Székelymagyaros kicsi falu, napjainkban nem sok fiatal lakik benne. 


Ittjártunkkor sem sokan voltak a falu utcáin. 



Felújított lakóházak, személygépkocsik jelzik, hogy a kapuk mögött még van élet.





A templom mellett a magyarósiak is emléket állítottak az első és a második világháború harcaiban elesett helybelieknek.



Középkori templomról  Székelymagyaroson nincs adat. A falu, Agyagfalva templomához tartozott. 



Középkori tiszta katolikus falu lakói a reformáció korában reformátusok lesznek.

Az egykor Agyagfalva leányegyházközségének 1831-ben fatemploma  épült.


A fatemplom a XIX-ik század végéig életveszélyessé rongálódott.


1896-ben fogalmazódott meg az új templom építésének gondolata. 1900-ban az egyházkerület igazgatótanácsától megkapták az építési engedélyt .



A templom tervrajzát és költségvetését Kelemen György székelykeresztúri építőmester készítette el 1903-ban. 


 Az építési munkálatok a folytonos pénzhiány miatt elhúzódtak.


 A székelykeresztúri  Szabó Ferencz építőmester 1906. október 1-ig elvégezte a templom, és toronyépítés munkálatait.


 Az  új templom avatóünnepséget 1907. szeptember 15-én tartották. 


Piros fehér és zöld zászlóval díszített orgonakarzat és az orgona


A szószék a templomban. 





Az Úr asztala.


A gyülekezet is elnéptelenedett, az elöregedés  meghatározó jelenség a faluban.


Kilátás a templomtoronyból északi irányba.


Kilátás a falura.


A székelymagyarósi templomtoronyban két harang lakik.


A templomtornyokban függő, méltóságteljes, messze zengő hangon szóló harangok a keresztény vallás elválaszthatatlan jelképeiként élnek gondolkodásunkban.


 A harangok toronyba történő felhúzása után az emberek többsége már  nem látja őket.


A harangoknak csak a hangjuk nyilvánul meg az itt élők számára, a hangjukat ismerik.


VIVOS VOCO
MORTUOS PLANGO
FULGURA FRANGO


Bejárati ajtó a templomhajó déli oldalán.



Önálló lelkipásztora 1974-ig volt a gyülekezetnek



Azóta beszolgáló lelkészek tartják az istentiszteletet.


Árván kihasználatlanul áll az öreg kút a templomkertben.


Sétára indulunk a falu utcáin



Itt 2005 -ben a Kovácsi patak az egyik kapufélfát kisodorta az udvar egy részét teljesen levitte. 





Nap-Hold címer a kontyfa alatt.


Faragott domborműves kaputükör.


A falu lakossága  általában mezőgazdasággal  és állat tartással foglalkozik.


A fiatalság  a közeli városban Székelyudvarhelyre, vagy más helyiségbe jár dolgozni.



A faluban az uniós normatívák bevezetése óta 
egyre fogy a háziállatok, főként a tehenek száma.



 Növénytermesztéssel csak annyira foglalkoznak, amennyire mindenkinek saját konyhájára elég, nem is nagyon van erre több, megművelésre alkalmas földterület. 




 A faluban a csűrök általában a lakóháztól elkülönítve a telek udvar és kert közötti határán állnak. 





A baromudvaros telekelrendezés esetén előfordul, hogy a csűrök az út vonalára vagy közelébe kerülnek, az istállók, aklok szomszédságában.





A csűrök a lakóépületek átlagos méreténél nagyobbak , főként szélesebbek s lényegesen magasabbak. 



Székelymagyarosra az utóbbi időben többen is kiköltöztek Székelyudvarhelyről. 



Amióta megvan a járható aszfaltút, egyre többen érdeklődnek eladó házak, telkek iránt.



Eredeti tornácos székely házzal egyre ritkábban találkozunk a faluban.


Az ilyen régi házakon gyakori a korhadás a faszerkezeteken,  repedések a falakon.


 Az egész épület is bármikor megroggyanhat, különösen ha az történetesen évek óta nem lakják. 


Az ablakok néma tanúi az elhagyatottságnak.


A temető irányába vezető úton váltakozva láthatunk új, felújított, vagy elhagyott házakat.


A szász és székely építészet ötvöződéséből kialakult házépítési gyakorlat időtálló, robusztos ingatlanok megalkotásához vezetett.


A régi házak tető formája kontyolt tető, de ezen belül változatos kialakításokat találunk.





Az új házaknál már Székelymagyaroson is találkozunk a tetőtér beépítésével.


A települést átmenő forgalom nem érinti, s ez a zártság kulcsfontosságú lett a település táji, környezeti, társadalmi arculatában.




A szövetkezetesített mezőgazdaság emlékei is láthatóak.




Székelymagyaros temetője a domboldalon (Hegedüs kútja alatt).



A sírok elhanyagoltak, virágot alig látni.



A sírköveken  nagyon gyakran találkozunk az Istók névvel.


Néhány régi síremléken  fénykép is látható.


Székelymagyaros látképe a Malomoldal irányából.


Elérkezett a téli időszak.  Zúgva, haraggal tekint, a fázós, meztelen tájra. 



Tél

Beállt a Küküllő,
jégpáncél van rajta.
Nagy csönd van, elveszett
egészen a hangja.
A lovát úsztató
nyári kis legényke
korcsolyázni jön most
az arasznyi jégre.
Havasak a fűzfák,
mindenütt csak hó van.
Megcsillan a vén nap
mosolya a hóban.
Jégcsapok díszítik
a megdermedt gátat.
Vacog minden, ám a
halacskák nem fáznak.
Jég alatt versenyt
verseny után tartva,
készülnek a fűzfát
zöldítő tavaszra.


(Kányádi Sándor)



A tél békéje jóval alkalmasabb az elcsendesedésre, mint a madárfüttyös tavasz vagy a zsibongó nyár.



Székelymagyaros télen is gyönyörű és misztikus arcát mutatja a látogatóknak.


A napsütés hatására már elolvadt a hó a templomtető déli oldalán.



Téli nyugalom a Kicsiszoros utcában.



Település szerkezetét tekintve Székelymagyaros dombaljai irtványfalu.



A falu ősi telepe a domboldalon feküdt a kertek mögött.


A napsütés igazi élmény a falu kutyái számára.



Lakatlan omladozó öreg ház a domboldalon.





Tornácos lakatlan háza a falu közepén.



A bejárati kapu itt nem akadály az idelátogatónak.





A domboldalakról lefolyó víz megfagy az utcákon.



A 10-20 centiméter vastag jégrétegen nehéz a közlekedés.





 A nap is alacsonyan jár, pedig éppen a delet harangozzák a faluban.



A hófödte domboldalak, a havas erdők, Székelymagyaros téli csendje és nyugalma felejthetetlen élményt nyújt az idelátogatónak.





























2 megjegyzés:

  1. Köszönjük szépen ezt a szép összeállítást. Szeretettel várjuk újra és újra.
    Üdvözlettel: Bartos Attila

    VálaszTörlés
  2. 2004-ben jártam a falutokban ma is csodálattal
    gondolok rá.

    Üdvözlettel.
    Papp István
    Hévíz

    VálaszTörlés

Linkek

Hun-Web Linkek GobeTop
 
Share