"A másik Zsákod pataka. Ez az előbbivel párhuzamosan és ellentétes irányban a Kis-Küküllőbe foly. E mellett van Magyar és Oláh-Zsákod (az utóbbi megye) Hidegkut, Pipe, Véczke, Székelyszállás, Csöb, Bordos (már a Küküllő völgyén,) s mellette jobbról Rava, balról Sz.-Demeter. Ez eldugott völgyek kevéssé vonzó küllemüek, de azért mégis fogunk nehány érdekes tárgyat és pontot találni."
( Orbán Balázs )
Székelyhidegkút Hargita megye legdélnyugatibb részén húzódik meg, egy minden oldalról hatalmas erdőrengeteggel borított szűk völgykatlanban.
Azért is nevezik a völgyet a világ végének, mert innen járművel nem lehet
továbbmenni.
Nem engedik a hirtelen égbe nyúló, mély szurdokokkal teli magas, meredek
dombok.
A falu Székelykeresztúrtól 13 km-re északnyugatra, Udvarhelyszék nyugati határán helyezkedik el.
Közigazgatásilag Székelyandrásfalvához tartozik.
A
település a XX. század elején jött létre, a mai falu a hajdani Magyarhidegkút és Oláhhidegkút 1926-os
egyesítéséből keletkezett.
A falu északi része volt Magyarhidegkút-, nyugati része pedig Oláhhidegkút.
A két
rész azonban még ma is némileg elszeparálódva él, értve itt az etnikai vonatkozást is.
Településként 1432-ben jelentkezik a forrásokban.
1567-ben mai nevén a regestrum 10 kapuval jegyzi.
1768-ban a falu lakossága 189 fő.
1868-ban 440 személy lakott a faluban.
1910-ben 438 fő a falu lakossága.
1941-ben volt a legtöbb lakosa a falunak, 731 fő.
1992-ben a falu 341 lakosából 198 román és 123 magyar volt.
A 2002- es népszámlálás adatai szerint a lakosság létszáma 352 személy ebből 131 magyar.
Székelyhidegkút egy nagyon érdekes falu a három erdélyi táj és élet
találkozásánál: a székelyek és szászok történelmi
életkeretének és a román tömb szélének egybeölelkezésénél.
A falu ortodox temploma 1868-ban
épült a korábbi 1789-ből való fatemplom helyébe.
A régi templomból ikonok maradtak meg.
A középkori falu katolikus magyar lakói a reformáció idején reformátusok lesznek.
Nem volt középkori
temploma a falunak. Hidegkút később is csak Nagysolymos filiája.
A mai templom 1910-ben épült kőből és téglából, fából készült portikusszal.
A templom hajó észak-déli tájolású.
A hidegkútiak ebben az időben követelik, hogy a nagysolymosi prédikátor járjon át Hidegkútra szolgálatra.
A templom alapterülete 105 négyzet méter.
A templom közelében egy XVIII. századi temető régi sírkövei láthatóak.
Ott állhatott a falu régi temploma.
A templom toronyban két harang lakik.
A templom régebbi harangja gróf Gyulai András ajándéka 1834-ből.
A második harangot 1928-ban öntötték.
Kilátás a falura a templom toronyból.
A toronyból látható a falu katolikus temploma.
Székelyhidegkút katolikus lakói lassan megfogyatkoztak.
A toronysisak bádog tetőzetén az 1903-as évszám látható.
2002-ben a falunak 29 katolikus lakosa volt.
A kutya láthatóan örült a látogatásunknak.
Ortodox harangláb és kápolna.
Ünnepségek, rendezvények színhelye a Művelődési ház épülete.
A második bécsi döntés által megrajzolt országhatár olyan közel esett a faluhoz, hogy két-három dűlőt levágott a hidegkúti mezőkből.
Hegedűs Imre János(Székelyhidegkút1941) író,irodalomtörténész, az irodalomtudományok doktora több írásában felidézi a negyvenes évek eseményeit.
|
A NÉMA ESKÜJE című önéletrajzi regényben így ír szülőfalujáról.
"A HATÁR leszelte
kicsi falum, Székelyhidegkút határának néhány dűlőjét, az asszonyok átjártak
sarjút gereblyézni Dél-Erdélybe, a férfiak lépést sem hőköltek sok évszázados
foglalkozásuktól: őrizték a HATÁRT, csakhogy most már nem a keletit, hanem ezt
a belsőt, a szike vágta sebet, s közben szántottak, vetettek, boronáltak,.... "
".....volt két gazda, Kecskés Lőrinc és Gyerkó József, akik, ha beleakasztották Magyarországon az ekéjüket a földbe, megfordulni a keskeny parcella végén már csak Romániában tudtak."
Nagyobb térképre váltás
Meghatoan szep szemelyes elmenyeim amik szivelyesen köszönök !!!
VálaszTörlés