Kissolymos

"És most pillantsunk be Kis-Solymosra, mely falut, miként Nagy-Solymost is unitárius és reformatus elegy népesség lakja. E faluról azt jegyezhetjük fel, hogy Koncz Boldizsár az unitáriusok X-ik püspöke, ki a most is kézi könyvül szolgáló nagy kátét s több igen kedvelt könyörgést irt, itten született, és azt is, hogy a mult század végén hires iskolája volt itt az unitáriusoknak, melyben a jeles Augustinovits Pál tanulmányait kezdte."

(Orbán Balázs)

"Mondják, hogy K.-Solymos két faluból alakult, e faluknak még nevét is elfeledé a hagyomány, legfőlebb fekhelyeiket tudja csak megjelölni. Egyik a várhegyen felül Rózsásponk nevü helyen, másik Kis-Solymoson alól a völgy baloldalán feküdt. A dombot, hol temploma állott, most is Szent-egyházas bércznek és Csonkaház-nak is nevezik; jelenleg az unitáriusok temetője."

(Orbán Balázs)

Újszékelyt követően, miután átlépünk Maros megyébe, a híd előtt jobbra fordulunk, Küküllősárd irányába. A falu után újra visszatérünk Hargita megyébe, Székelyszenterzsébet és Székelyandrásfalva vidékére. A solymosi eltérőnél jobbra továbbhaladva poros, sáros, igazi falusi úton érkezünk Kissolymosba. 

A falu neve, akárcsak Nagysolymosé, a solymárokkal és

a sólyomadóval hozható kapcsolatba.

A legenda szerint a két falut, két testvér alapította.  

Nem tudtak megosztozni az örökölt földek fölött, hát sólymaikra

bízták a választást. A nagyobbik testvér madara Nagysolymos völgye felé, a kisebbik testvéré Kissolymos völgye felé

repült.

A falu néveredetéhez fűződő másik tör­ténet szerint Apafi Mihály 17. század végi uralkodása idején egy új adónemet vezettek be, melyet sólyomadónak ne­veztek, és amelyet a fejedelmi udvarnak kellett befizetni.

Kissolymos a községközponttól, Székelyandrásfalvától 4 km,  Székelykeresztúrtól és Segesvártól egyaránt 24 km távolságra terül el.

Székelykeresztúr felől egy rövidebb 7 km hosszú útvonalon is megközelíthető, de jelenleg járhatatlan.

A település már régi idők óta lakott. A feljegy­zésekben Kissolymos nevét először 1318-ben említik.

1492-ben és 1506-ban is már szerepel a falu  neve a feljegyzésekben.

Az 1567. évi regestrum Kis Solijmos néven 32 kapuval jegyzi. 

1614-ben a faluban összeírt családfők száma 56.

1786-ban a lakosság létszáma eléri a 765 főt.

1850-ben 1181 személy lakott a faluban.

A lakosság létszáma 1868-ban 1052 fő.

A második világháború kezdetekor 1941-ben 1108 fő a lakóság.

1992-ben  518 lakosából 487 volt magyar, 30 cigány és egy román.

A 2002-es népszámláláskor a lakosság létszáma 451 fő ebből 419 magyar.

A faluról alkotott benyomásunk kialakulásában nagy szerepet játszik az  épületek, kerítések, telkek elrendezése. 

A szászok betelepítése Erdélybe a székely népi építészet formakincsbeli kibővüléséhez, kismértékű átalakulásához vezetett.

 Szász hatásként értelmezhető az oromzatos ház, valamint ennek és a kontyolt tetőformának együttes alkalmazásaként létrejövő csonkakontyos tetőforma alkalmazása.

A házhoz tartozó kapuzat kialakítására Kissolymoson is nagy gondot fordítottak.

Itt is érezhető a szászok lakta vidék közelsége, szinte minden porta előtt kőoszlopos, erődített kapuzatot építettek

 A kőkapukra, a székely fa kötöttkapu építéstechnikáját és méreteit igyekeztek kőben alkalmazni.

Hiányzik a bolthajtás, de megtalálható a faépítkezés agyfája.

A szekérkaput két vaskos oszlopláb fogja közre.

A gyalogkapu boltozott, erődítményes jellegű, nyílórésze díszített fakapu. 

A faragott székely nagykapu nem jellemző a településre.

A faluban láthatunk téglából falazott gyalogkaput is.

Egyszerű gyalogkapu.

Az egyházi jegyzőkönyvek  szerint 1760-ban már unitárius iskola volt a faluban. Jánosfalvi Csoma István  tanárkodása alatt oly nagy hírre emelte az iskolát, hogy a Homoród-mente, Segesvár, és Szászkézd vidéke is ide küldte tanulni fiait.

Több jeles ember került ki a kissolymosi iskolából.  Mihály János, Udvarhelyszék híres királybírája, és Augusztinovics Pál, királyi főkormányi tanácsos, az unitárius egyház főgondnoka. A mai iskola Augusztinovics Pál nevét vette fel, aki nagy pártfogója volt az ifjúság neveltetésének.

Az I-VIII ostályos iskola modern sportbázissal rendelkezik.

Ebben az épületben működik  a feljavított kultúrotthon  és a Napsugár vegyes üzlet.

"Lenni, vagy nem lenni: ez itt a kérdés"
Székelyandrásfalva, vagy Románandrásfalva ?

A Kis­soly­mo­si, vagy Mogyorós-patak mentén elterülő Kissolymos te­le­pülés a közép­kor­­ban katolikus falu volt, a re­formáció hatására  lako­sai­nak nagy része áttért az uni­tárius vallásra. 

Orbán Balázs szerint a "csonkatemplom" lehetett a költözés előtti falu temploma, s akkor ez olyan régi, hogy biztosan a középkorban épülhetett.

Jelenleg Kissolymosnak két temp­loma van.

A reformátust elős­zör 1638-ban említik, az uni­tárius templomot pedig 1797 ben kezdték el építeni. 

1638-ból ismert, hogy a faluban lévő  régi templom, a fejedelmi bizottság döntése alapján az unitáriusok használatába került.

1640-ben azonban megváltozik a helyzet. Ekkorra a faluban élő szombatosok  reformátusok lesznek, s így a reformátusok jutnak többségbe, s ők kapják meg a régi templomot.

A templom nélkül maradt unitáriusok csak  később tudtak maguknak templomot építeni.  1726-ban  írják a templomukról, hogy „nemigen régen építtetett”. 

A klasszicizáló késő barokk stilusban  épült unitárius templom valószínűleg 1797 és 1811 között épült. 

A portikuszon látható felirat szerint az építési év 1799.
IN HONOREM ET GLORIAM UNIUS VERI DEI ET FILII EJUS JESU CHRISTI ANNO 1799.

A portikusz falán látható az első világháború kissolymosi áldozatainak emléktáblája is.

A templom berendezésein a kék szín uralkodik.

 A temp­lom mennyezetén és oldalfalain  gazdag rokokó stukkódíszítés van.

A kissolymosi unitárius templom térfedése szemléletesen érzékelteti, hogy a Türk-féle (Türk Antal) lapos boltozat a XIX. században hogyan alakul át tükörboltozattá, majd sík mennyezetté.

A Székelyföld egy részén a templomépítészetben a stukkók átmeneti stílusú

díszítőelemei az egész XIX. század folyamán divatoztak, majd a falusi házak homlokzataira kikerülve, népi jellegűvé váltak.

Az Úr asztala és a szószék a koronával.

A nemzeti színű zászlókkal díszített orgona.

"HA ISTEN VELÜNK, SENKI ELLENÜNK."

A templomtoronyban  két harang lakik.

A régi harangokat háborús célokra használták fel. A nagyobbik harangot 1921-ben öntette az egyházközség, a kisebbiket 1923-ban ajándékozta az egyháznak Kőrösfői János.

 

A templom toronyból jól látható a völgy hosszában déli irányba települt falu.

Kilátás a templom tornyából északi irányba.

Faragott kopjafa a templomkertben Dr. Kovács Lajos püspök emlékére

A templom közelében Kissolymoson is emléket állítottak az első világháború harcaiban elesett helybelieknek.

A márványtáblán 34  kissolymosi hősi halott neve. 

Kissolymos Észak-déli irányba fekvő hosszan elnyúló sorfalu.

A falu házai szinte érintetlenül úgy vannak, mint ahogy a múlt távlatában voltak.

Rózsaszín,...

kék,... 

...és fehér színekben, színes zsalugáteres kicsiny ablakukkal  hívják fel az idelátogató figyelmét.

 Nyerstégla oszlopos, épített "székelykapukkal" jelzik a szászföld közelségét.

A falu lakói közül  szerencsére mind többen felfedezik, hogy a falukép megőrzése, a régi házak értékőrző felújítása egyúttal piaci érték is.

A régi házak előtt még feltűnik egy- egy székely gyalogkapu.

Az épületek változatlanságnak köszönheti a falú értékét, festői szépségét.

Ide érdemes még visszatérni !

Egy ködös decemberi napon újra visszatértem Kissolymosba.

Most a Simény utcán indultunk el a református templom irányába.

Régen esős időben a kissolymosi utcákat  sártenger fedte, a gumicsizma elterjedése előtt a falu apraja-nagyja sáros időben falábakon járt.

A faluban elmondják, hogy nem jelentett szégyent letenni a falábakat a templom cintermébe vagy éppen a kultúrotthon előterébe, s ropni a táncot reggelig.

Sár ma is van, itt-ott patakkaviccsal felszórtan „feljavítva", de amikor a kavicsos rész végetért  az autót nehéz volt kihozni az agyagos sárból.

"Kissolymos sáros, de barátságos"

Itt a dombtetőn áll a harangozó háza.

A református harangláb a templomtól aránylag messze, a falu keleti részén, a régi temető mellett áll.

A haranglábban egy felirat nélküli harang hangja hívja a gyülekezetet.

A temető mellett a dombon állt a régi templom épülete.

Az unitáriusokkal folytatott viták után, a megnyert templomot a reformátusok 1642-ben átalakították, vagy egészen új templomot építettek helyébe. 

 Ekkor fatemplomot építettek, majd 1787-ben kőből újjáépítették torony nélkül.

A templomban a fehér falak és a kék bútorzat között,...

...egy aranyozott márvány szószék látható.

Az 1834. évi földrengés és 1840. évi tűzvész után kijavított — templom 1784-ből való márvány szószékének feliratából idézzük: 

AEDES HAEC SACRA SANCTAE TRINITATI DEO. AEDIFICATA ERAT EX FUNDAMENTO E MATERIALIBUS LIGNEIS ANNO 1642 PROPRIIS SUMPTIBUS ILLUSTRISSIMAE AC MAGNIFICAE DNAE. DAE. COMITISSAE MARIAE KAPI RENOVATA VERO AO. 1742 SUMPTIBUS EXCELL. AC MAGN. DNI. DNI. STEPHANI COMITIS GYULAI DE MAROS NEMETI ET EXCELL. AC MAGN. DNAE. MARIAE BANFFI DE LOSONTZ TANDEM ANNO 1784 RURSUS EX FUNDAMENTO UNA CUM TURRI E MATERIALIBUS LAPIDEIS PER EXIGUAM HELVETICE CONFESSIONI ADDICTAM ECCLESIAM K. SOLIMOSIENSEM SUMPTIBUS JOSEPHI COMITIS GYULAI INDUSTRIA CURATORUM GEORGI AG ET SIGISMUNDI IUNIORIS MATEFFI EXTRUCTA.

A Gyulai  címer a szószék bal oldalán.

A templom javítását most 2011-ben fejezték be.

A templom eredetileg  szürke, jelenleg kékre festett kazettás mennyezetét 1848-ban készítette Pap István. 

A menyezett közepén festett,  az adományozó nevét tartalmazó kazetta látható.  

A templom falán kék keretben Gróf Gyulai Lajos címere. 

A templom barokk jellegű orgona karzata.

Javíttatott 1991-ben.

Az utcákat járva látjuk, hogy falu­ban van földgáz, és vezetékes ivó­vízhálózat.





Az aszályos időjárás miatt, még nem hulltak le az elszáradt szőlő levelek.

A decemberi eső, több hónap szárazság után végre megáztatta a felső talajréteget, lehet ásni a kerteket.

Meg­állapíthattuk, hogy Kissolymos takaros kis falu, szép házakkal, rendezett portákkal. 
Igaz, sok a lakatlan ház.




Az utóbbi évtizedekben Kissolymosra is a lakosság fogyása a jellemző.

A fiatalabbak, akik tehetik, elköltöznek Keresztúrra vagy még távolabbi városokba. 

Legjobb esetben feljavítják a  régi házakat, és hétvégeken hazajárnak. 

Az utóbbi években nagy gondot jelentett a vízhiány. Vízhordó edényekkel, vagy kézben cipelték a vizet néhány jó forrású kútról vagy éppen a mezei forrásokról.

Simó Benjámin, a falu szülötte, a falu központjában kutat ásatott Kissolymos lakóinak. A faluhoz való ragaszkodásáért díszpolgárrá avatta a faluközösség.

A faluból többen a gázvállalat fa­lu­hoz közeli munkapontján dolgoznak.

A lakósok nagy többsége me­ző­gazdasággal és állattartással foglalkozik.

Láthatjuk, miképpen konzerválódott az itteni falukép oly sok éven keresztül az elszigeteltség hatására. 

Egyre nagyobb veszélyt jelent, a modernizáció és életformaváltás. 

   Mennyire fontos a helyi értékek megmentése.

Nagyobb térképre váltás