A Küküllőközi dombvidék keleti
részében, a Solymosi -patak mellett fekszik Székelyandrásfalva (Săcel)
(korábbi nevén Oláhandrásfalva).
Az első feljegyzés a faluról 1453-ból való.
1733-ban kapta román nevét Săcelt, ez a megnevezés a Brassó melletti
Szecselevároshoz kapcsolódik, ugyanis innen telepítette be a XVII században a gróf
származású Gyulai Lajos birtokos a románokat erre a
területre.
Eredetileg, 1889-ig
Oláh-Andrásfalva volt a falu neve (ma Székelyandrásfalva), a
Gyulayak birtokához tartozott. Rövidítve OAndrásfalva alakban használta a
Gyulay család.
A falutól délre fekvő sírkertben temették
el 1869-ben gr. Gyulai Ferenc
császári kamarást.
Székelyandrásfalván I–VIII. osztályos iskola működik. A gyermekek szállítására iskolabusz is üzemel.
Székelyandrásfalván, a székely építkezési stílus mellett a román települések építkezésére jellemző jegyek is megtalálhatóak.
Székelyandrásfalva a két világháború között, 1931-ig közigazgatásilag
Szenterzsébethez tartozott.
1931-től lett községközpont, és még négy település tartozik hozzá: Kissolymos, Nagysolymos, Hidegkút és Újlak .
Érdekes helyzetet tapasztalhatunk Székelyandrásfalván. A községközpont lakóssága 148 személy, a beosztott falvakban : Nagysolymoson 347 Kissolymoson 455 Hidegkúton 353, és Újlakon 29 személy lakik.
A falu nyugati részén a temető mellett áll a falu ortodox temploma.
Székelyandrásfalván az első fa ortodox templomot a Gyulaiak építették a letelepített románságnak.
A Sf.Arhagheli ortodox templom
1848-ban épült a régi (1772-ben épült) templom
helyén.
Régi templomi berendezései megmaradtak.
A templomtoronyban két harang lakik.
A harang vésett felirata eltér a megszokott gyakorlattól és a harangon látható díszítő motívumoktól.
A második harang körfelirata első pillantásra rovásírásnak tűnt, de tévedtem.
A templomtorony a 17. századból való.
A toronyból jól láthatóak a falu házai
Keleti irányban látható a Solymosok felé vezető út.
A távolban a dombok között Kissolymos házai is láthatóak.
A hagyomány szerint a betelepített lakosoknak mind
csak egy nevük volt,mint Ion vagy Gheorghe. Így a másik nevet ( vezeték név) mind a báró adta
nekik, elsősorban attól függően, hogy mi lett a
foglalkozásuk a birtokon.
Ezért van itt sok Méhész meg Kádár név.
1816 -ban Kazinczy Ferencz meglátogatta az egykori Oláh- ma
Székelyandrásfalván özvegy Gyulaynét.
A Gyulaiak meghívására látogatott el a faluba Gheorghe Lazăr is. Ez fontos momentum volt a
románság
nemzeti identitásának megerősítésében.
A látogatás tényét az 1930-as években az
ortodox templom bejáratánál elhelyezett emléktáblán rögzítették.
A munkahelyek hiánya miatt az elmúlt évtizedekben többen városra
költöztek, igy Székelyandrásfalva is elöregedett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése