Nagygalambfalva

"Classicus földre léptünk itten, mely a titokteljes multnak több emlékeit mutatja fel, hol szükséges egy kevéssé megállapodnunk, hogy szemlét tartsunk azon itt levő számos maradványokon, melyeket soha senki nemcsak hogy meg nem vizsgált, de még fel sem emlitett."

(Orbán Balázs)

Legelőbb is vegyük szemügyre a faluban magában található nevezetességeket, s csak azután folytassuk környékének észlelését."

(Orbán Balázs)

"És azzal hamar készen leszünk, mert az illetőleg kettőbe összpontosul. Egyik a reformatusok temploma mely hagyomány szerént Izabella királynő korában épült, s egyike azon 17 templomnak, melyeket e kegyes fejedelemnő Udvarhelyszéken épittetett."

(Orbán Balázs)

Orbán Balázs tanácsára elsőnek látogassuk meg a falu középkori templomát.

Faragott és festett gyalogkapun áthaladva,... 

...kőlépcsőkön vezet a feljárat a falu középső részén a templomdombon épült református műemlék templomhoz.

A lépőcső mellett a domboldalon emlékoszlop jelzi, hogy
Nagygalambfalva is megemlékezett az elmúlt évszázad hősi halottairól.

 A második világháború 30 hősi halottjának állított emlékmű.

A templomkerítés kovácsoltvas déli kapuja.
Az életfát mintázó – vaskaput, Bokor János készítette 2006-ban.

A bejárat bal oldalán fekete márvány emlékoszlop látható.

A nagygalambfalvi zsidó áldozatok nevei.

 

Nagygalambfalva lakossága 1598-ban tért át a katolikus hitről a református vallásra.

Támokkal erősített kőfal övezi a templomot, délen és északon egy-egy bejáróval.

A cinterem közepén emelkedik a keletelt, hármas térfűzésű középkori templom.

Torony, hajó, és szentély.

A templom hajójának formájáról, az ablakok és a kapu típusáról arra következtethetünk, hogy a XIII- XIV. században épült. 

A hajó oldalfalát támpillérekkel támasztották alá. 

1989-ben a hajó déli falánál a templom külső meszelésekor, a két gótikus ablak között, egy középkori falképre bukkantak, amit jelenleg letakartak, hogy védjék az időjárás viszontagságaitól. 
(két sárgaruhás álló alak között egy fekvő ember, felirata: “javítva 1476" )

A déli falon két kora gótikus stílusú ablak látható, illetve egy keskenyebb csúcsíves ablaknyílás is van.

A második építési periódus a XIV. század közepére, az érett gótika idejére esik, ekkor épül a szentély.

A szentély déli falán egy, a délkeletin két csúcsíves ablaknyílás látható. 

A torony a nyugati homlokzatot uralja

A torony négy emeletre osztható, ...

...a második szinten csúcsíves- gótikus stílusú, kőkeretes ablak található. 



A torony két sarkát támpillérek támasztják.

Később még két vaskos támpillért építettek közéjük.

A legfelső szintet az 1860-as évek végén építették át, félköríves nagy ablakokra. 

Az óraíves párkányra hagymasisak borul, a párkány alatt az 1688, 1899, 1970 2005-ös évszámok olvashatok, amelyek valószínűleg a templomjavítási dátumait jelentik.

A déli bejárat a templomhajón. 

A déli csúcsíves bejáratot egy utólag épített, nyitott átmeneti stílusban készült porticus védi.

 A déli kaput borsai Nagy Klára adományozta az egyháznak 1789-ben.

A bejárati ajtón hat szép mintás kazetta van

Az adományozó neve az ajtó csúcsíves részén olvasható.

A templom belseje többszöri átalakítás után teljesen elveszítette középkori jellegét.

A hajó boltozatát 1789-ben  kazettás mennyezettel helyettesítik.

A kazettás mennyezet festése nem virágmintás, nincs szimbolikája.

A kazettás mennyezeten örökítették meg a javítást, és az átalakítást:

„Ez úrnak hajléka vala romladozott,

Alos bolthajtása repedt, hasadozott,
Három kőtáblákkal dísztelen toldozott,
Abból, amint látod, ilyenné változott!
 a szent eklézsia minden híveinek
 adakozó munkás kegyes kezeinek,
 aki mit tehetett s megfelelt,
 tisztinek maradjon jó híre emlékezetinek. 
anno 1789.”

A szentély a XIV. században épült gótikus stílusban. 

Az északi falban megtalálták a sekrestyeajtó szemöldökgyámos kőkeretét.

Az 1970-es renoválásakor egy 126 cm széles papi ülőfülkére találtak, amely lapos ívvel záródik.

 A szentélyben található egy kő címerpajzs, amelynek mezőjében az Anjou-királyok pénzein látható karcsú liliom figyelhető meg.

Ez is azt bizonyítja, hogy a templom egy része az Anjouk idejében épült.

Az északi falban találtak egy díszes szentségtartó fülkét, amely jelenleg a Sepsiszentgyörgyi Múzeum kőtárában található.

A padló javításakor, 1988-ban, a szentélyben kővel befalazott, még feltáratlan kriptát találtak. Ez még feltárásra vár. 

Festett fedeles pad a déli oldalon.

A szószékkorona 1683-ban készült, és 1789-ben renoválták.

A hajó északi falánál áll a malomkövön nyugvó szószék, amelynek lábazati részében az 1970-ben történt javításkor gótikus és reneszánsz faragványokat találtak.

A szentély karzatán látható a templom orgonája.

Az orgonát 1793-ban Tomas Baltazar építette.

1881-ben az orgonát újraépítették. 

A szentély keskenyebb és magasabb a hajónál és tengelye is délre hajlik.

A szentélyt egyszínű kazettás mennyezet fedi.

1816-ban a bordás boltozat helyébe készítették. 

Az eredeti feltételezhetően csúcsíves diadalív ma már nem látható.

1816-ban  az eredeti diadalívet is lebontják. 

1970-ben  egy hármas tagoltságú faliképet, triptichont tártak fel a templomhajó északi falán.

Feltételezik, hogy a képek a XIV. század utolsó negyedében készülhettek.

Az első Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolja, amint betegeket ápol.

A négyalakos kompozíció jobb oldalán sugaras glóriával, Erzsébet alakja látható, vörös palástja alatt apró piros mintával díszített szürke ruhát visel. Előtte egy beteg ül, akire egy hosszú ruhás lány vizet tölt egy korsóból. A kép másik oldalán egy ágyban fekvő alakja körvonalazódik, fölötte felhőből alányúló, glóriás Istenkéz látszik.

A második képen Mária megkoronázása látható, Krisztus és angyalok környezetében.
 Az ötalakos kompozíció középpontjában a korona alatt fejét lehajtó Mária ül, kezét ölében pihenteti, fejét és testét fehér köpeny fedi, alatta vörös színű ruhát visel. Mellette a feléje forduló, ülő Krisztus alakja látszik, akinek glóriáját levélszirmokká alakított sugarak alkotják. A fő alakot zenélő angyalok veszik körül, jobbra két glóriás, kiterjesztett szárnyú angyal, az egyik hegedűt, a másik lantot tart a kezében. A kép bal oldalán kilenc sípú orgonán játszó, angyal látható, az orgonasípok emelkedő sora kilép a keretdíszre. 

A harmadik kép Szent Dorottyát ábrázolja, amint kosarat nyújt a glóriás Jézus felé.
A falkép a mellette lévő repedés miatt sérültebb az előbbieknél. A háttér felső fele világoskék, alsó része okker és szürke. A rózsaág, Dorottya palástjának szegélye és cipője a belső keretvonalon túlra nyúlik.

A déli bejárat mellett a legalsó vakolat rétegén egy késő gótikus hálóboltozat rajzát találták meg. A rajzon négy rombuszokból álló boltháló van, amelyet valószínűleg egy középkori építőmester rajzolt fel, mely a hajóra tervezett boltozat szerkezetét ábrázolja

 A hajó nyugati bejárata fölött két fakarzat áll. 

Egy leány és egy legénykarzat. 

A felső karzat nyolc mezőből álló festett mellvédje valószínűleg a kazettás mennyezettel egyidős. 

Az alsó karzat mellvédjének közepén ez olvasható:

„EMELTETETT 1843”

A torony bejárat a karzatok alatt.

A déli falon kora gótikus stílusú kőkeretes ablak látható

A második ablak kőkerete hiányzik.

Galambfalvi galambfészek a toronyban.

Napjainkban a toronyban három harang lakik.

Régi, 1664-ben készült harangját az első világháborúban elvitték, ennek a feliratát azonban megőrizték:

,,GLÓRIA IN EXCELSIS DEO AD SANCTOS CULTUS CLAMO CAMPANA, VENITE VENITE AD ME OMNE QUI FATIGATI ET ONERATI ESTIS, ET EGO FA, UT RE. 1664. .” A másik harang későbbi,  1793-ban öntötte Baumgartner János Segesváron, amelynek a következő felirata volt:
„Keresztény ki látod s hallod e harangot, tudd meg kegyességből ad ez neked hangot, mert maga Kénosi Sándor József úr öntette önként kegyességéből, s e toronyba tetette a nagygalambfalvi reformátusoknak isten adj ily szívet néped közül soknak.”

A rekvirált harangok pótlására 1923-ban öntöttek egy harangot.... 



...az Amerikába emigrált nagygalambfalviak adományából.



Egy harangot 1956-ban, Nagyszebenben újraöntöttek.

"Zúgjatok harangok

Hadd hallják,hogy élünk!

És ameddig élünk,

Igazságot kérünk!!"

Gebefügi Ferenc

ZÚGJATOK HARANGOK

A történelmi műemlék megtekintése után, ismerkedjünk meg Nagygalambfalvával.

A hivatalos falutábla.

Nagygalambfalva a  Galambfalvi völgymedencében, a Décsfalvi-szoros és a Kisgalmbfalvi-szoros között fekszik .

A Nagy-Küküllő középső szakaszán Székelyudvarhelytől  18, Székelykeresztúrtól 8 km-re található.

A templom tornyokból készült fényképek kiséretében tekintsünk vissza a falu történetére.

Az 1968-as közigazgatási átszervezésig önálló község volt, ekkor  Bögözhöz csatolták.

2004-ben Nagygalambfalva és Kisgalambfalva kivált Bögöz községből, újból önállósult . 

A nagygalambfalvi kultúrotthon keleti részén  több teremből alakították ki a polgármesteri hivatalt.

A falu határában az 1950-es évektől többször is végeztek régészeti kutatásokat. 

A legrégebbi előkerült régészeti emlékek a bronzkorból származnak.



Az Ájpatak jobb oldaláról 1980-ban kerültek bronzkori edénytöredékek a Székelykeresztúri Múzeumba.

A Rák tava közelében egy másik kora-vaskori lelőhely fekszik. Innen 1958-ban kerültek elő kora-vaskori leletek.

A koravaskort egy régóta ismert, nagyjelentőségű telephely, a Várfele képviseli.

A Várfele fölötti hegycsúcson a késővaskorban földvár létesült, melynek romjait a középkorban újraépítették.

Valószínűleg ide menekült az egykori galambfalvi lakosság az 1241-42-es tatárinvázió idején.

A kora-középkorban a székelység elég hamar megtelepedett Galambfalva térségében. 

Feltételezik, hogy a település gócpontja a középkori eredetű református templom körül lehetett. 



Egy kisebb XII.-XIII. századi telephelyet a falu Keresztfa  nevű háttérrészben is felfedeztek.

Galambfalva első írásos említését az 1332-1337-es pápai tizedjegyzékben találjuk. Itt a falu neve „Villa Galamb” formában szerepel.

1334: „Item Petrus sacerdos de villa Galamb solvit IIII. Banales antiquos.”

A további írásos adatok már a XV századból valók. 1456-ban V. László nemesi címert adományoz: 

„Antonio, filio condam Stephani, ac Andree, Petro, et Gregorio, filijs condam Georgij de Galambfalva” (Székely Oklevéltár I.170)

A XVI.-XVII. században a falu neve többször is előfordul az udvarhelyszéki periratokban, de a gazdasági életre és a lakáskultúra fejlődésére utaló adatok is vannak. 

A XV.-XVI. század fordulóján a külföldi egyetemre járók között két galambfalvit is találunk: 1484-ben Valentinus Michaelis de Galanbifalva.

1494-1501-ben Thomas Transsilvanensis de Galambfalwa neve tűnik fel a krakkói egyetem matrikuláiban.

A falu nevében a Nagy-előtag a

szomszédos Kisgalambfalva előtagjával van korrelációban (1566: Nagij galambfalva). 

A falunév a magyar Galamb személynévnek és a birtokos személyraggal ellátott falu főnévnek az

összetétele.

Szerkezeti szempontból tipikus dombvidéki halmaztelepülés.




Tengerszint feletti magassága  425-475 méter.

A falu belterülete szögekre oszlik:

Templomszög, Patakszög, Alszög, Fölszög, és Malomszög.

A falu főbb utcái: Állomás utca, Kányadi utca, Csót utca, Csíki utca, Belső utca, és Lok utca.

A családorvosi rendelő épülete.

A Központi Üzletház és a cukrászda épülete.



Ruha, Cipő, Ajándék hirdeti a cégtábla.

"Rend a lelke mindennek"
A helyi rendőrség épülete.

A falu óvodája. 

A református papilak a templom mellett.

Nagygalambfalva község Polgármesteri Hivatala a kultúrotthon keleti szárnyában. 

A Feleki Miklós, Művelődési Ház.
(Feleki Miklós színművész(1818-1902), a Nemzeti Színház tagja, az országos színész kormánytanács tiszteletbeli elnöke, a Ferenc József-rend lovagja, író, fordító 1818. december 18-án született Nagygalambfalván).

A felújított kultúrotthon fontos események színhelye a falu életében.

Dr. Papp Lajos Széchenyi-díjas szívsebész, a magyarok küldetése a Kárpát-medencében címmel tart előadást Nagygalambfalván.

"Az ősök által vérrel-verítékkel megtartott Kárpát-haza a világ legszebb és legegészségesebb tája. Az élethez föld, víz, levegő, napfény és az emberi munka szükséges. "

"Ne adjuk el az aranynál drágább, életet adó földet: belőle minden talpalatnyi nemzeti kincs."

A művelődés és  szórakozás, itt a fiatalok, és

idősek együtt ünnepelnek.

Az első világháborús emlékmű csúcsán az újraöntött turulmadár.

,,Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
A hitetleneket s az üzérkedőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor a pokolnak égő torka tárul,
S vér csurog a földön, vér csurog a fáról.
Mikor a rongy sátor nyöszörög a szélben
S haló honvéd sóhajt: fiam… feleségem…"

Részlet Gyóni Géza:Csak egy éjszakára című verséből

Kőbe vésett nevek,

az első világháború nagygalambfalvi hősi halottai.

A székely önazonosság jelképe a faragott székely nagykapu.
"Innen csak indulni lehet, s ki indul visszajöhet."

Az iskolával kapcsolatos első írásos említés 1566-ból való.



A XVII. századból három feljegyzés is tanúskodik az iskola létezéséről, működéséről. 

A régi iskola egytantermes népiskola volt. Az összes osztályok együtt tanultak elemi ismereteket.

A „nagy iskola” 1886-ban  a falu összefogásával és az állam segítségével épül fel. Az állam 1897-ben átveszi az iskolát.

Az új iskola építése a nyolcvanas évektől egyre sürgetőbb szükségszerűséggé vált.

1981-ben kijelölik az iskola helyét.

1982-ben egyetlen év alatt, felépül az iskola.

1984 őszén új kétszintes iskolát avattak Nagygalambfalván .

  

Jelenleg az oktatás ebben a nyolc tantermes, tágas, korszerű iskolában folyik. 

A faluban éltek románok is.  A XVII-XVIII században telepítették be mint olcsó munkaerőt  a földesurak.

A 137-es műút bal oldalán emelkedik, az 1737-ben épített alacsony kőfallal 

 körülvett Görög katolikus templom.

  

 

A templomuk most is meg van de nem használja senki mert mára mind elmagyarosodtak, reformátusok a nevüket is magyarul írják.

Napjainkban a „Sfântu Nicolae" ortodox templom.



A toronyban egy Nagyszebenben öntött harang lakik.

A XX. század közepén a falu hagyományos gazdálkodásának megszűnése, a falu épületeiben is megmutatkozik.

A falu lakóépület állománya eredeti vagy átalakított formában még létezik.



Még őrzik a lakáshasználat és építészeti arculat generációk során kialakult hagyományát.

A faluban szászos építkezési stílus figyelhető meg.

A zárt utcafrontok, a magas kőkapuk Nagygalambfalva sajátosságai közé sorolhatók.

A szász és székely építészet ötvöződéséből kialakult házépítési gyakorlat időtálló, robusztos ingatlanok megalkotásához vezetett.

A kapuk többsége nagy magas kőkapu és kőkert, ami azt a célt szolgálja, hogy az útról ne lássanak be az udvarra.

A helyi építészeti hagyományok és az örökség fenntartása a mindenáron való újítás helyett  indokolt, hogy itt ahol még léteznek a hagyományos épületek... 

...kerüljük a típustervek alapján épített kocka, a székely népi építészettől idegen...

...emeletes, sátortetős házak építését.

Mérhetetlen építészeti bűn a különös nagyságával, kirívó szín- és formavilágával, vagy akár a „modern” lapos tetős, vagy éppen tornyos, erkélyes „korszerűséggel” megalkotott házat „odarakni”.

Minden épület része a faluképnek. 

A falunak gazdag népi építészeti öröksége van, ám a most bennük lakók már nem képesek azt fenntartani. 

2010-ben a helybéli cserkészetre emlékezve kopjafát állítottak.

1944 júliusi eseményre emlékezik a falu.

A kopjafák a mai társadalmi használatban többféle jelentést hordoznak. Itt a kopjafa nyilvánvalóan az emlékmű funkcióját látja el.

Nagygalambfalván a Székelydobóról és máshonnan történt vegyes házasságok következtében már közel száz római katolikus él.

A 2000-ben nyugállományba vonult csíkszeredai  főesperes Borbély Gábor életének utolsó szakaszában visszament oda, ahol született, nevelkedett, Nagygalambfalvára.

  

Az Állomás  utcában megvett egy székely parasztházat, s a saját költségén 2006-ban római katolikus kápolnává alakíttatta.

A kápolna udvarára haranglábat állíttatott,...



...s a benne lakó harangot is a félrerakott pénzből vásárolta.

A kápolna titulusa Árpád-házi Szent Erzsébet lett.

Az imaház falára márványtáblát helyeztetett Nagygalambfalva  híres szülöttének, az Erdély leghíresebb ferencesének is mondott László Miklós Polikárp emlékének.
 

Márványtáblán emlékeznek a politikai üldözöttekre, ...

...és a munkaszolgálatos katonákra.

Faragott székely gyalogkapu a kápolnánál.

Végigsétálva az Állomás utca régi, új, és legújabb lakóházai között, nézzük meg hogyan alakult a falu lakósainak száma az elmúlt évszázadok folyamán.

Az 1570-es regestrumban Nagy Galombfava néven 31 kapuval jelent meg.

1614-ben 71 családfőt írtak össze a faluban.

1786-ban a falu lakóssága 872 fő.

1850-ben 1412 a lakosok száma.

1868-ban 1312-re csökken a lakosság.

Az első világháború előtt elérte az 1441 főt. 

1941-ben a második világháború kezdetekor 1483-an laknak a faluban.

1977-es népszámláláskor 1360 személy. 

A falu lakossága az 198l-ben 1360 személy volt

1992-ben 1203 fő a falu lakossága.

A 2002-es adatok szerint 1140 a falu lakossága.

A nagygalambfalvi vasútállomás.

Nagygalambfalván egyre kevesebben élnek mezőgazdaságból,

 A községben tevékenykedő magyar–román vállalkozásban működő pékség, a Bachus Kft. közel 50 személyt foglalkoztat.

A lakosság egy része Székelyudvarhelyre , Székelykeresztúrra  és Segesvárra is jár dolgozni. 

A faluban sokkal többen dolgoznak építkezésben, mint mezőgazdaságban.

Régen a falu életében fontos szerepe volt a kender termesztésének és feldolgozásának.

Ma csak néhány család  van a faluban aki kimondottan a mezőgazdaságból él..

A község  Kis- és Nagy­galambfalva  lakossága több mint 1800 fő, ebből kb. 300 cigány. 

A Nagygalambfalva melletti Pusztán, vagyis Vadgalambfalván  egy kétszázfőnyi cigánykólonia  igazi nomád körülmények között éli életét.

Székelykeresztúr irányába a 137-es megyei út a Keresztfa dombra kapaszkodik. 

 A második világháború és a román kommunizmus magyar áldozatainak emlékére,...

... itt a  falu határában a Keresztfa-dombon négy méter magas keresztet állítottak.

A régi öregek elbeszélése szerint korábban, a reformáció térhódítása előtt és még utána is feszület állt a nagygalambfalvai Kereszt-dombon.

Nagygalambfalva nevezetessége a Rák-tava. A falutól  északra  2 km-re, egy fennsíkon található, amely védett területnek van nyilvánítva. 
http://csedoattila.blogspot.ro/2011/05/rak-to-nagygalambfalva.html

Orbán Balázs is felkereste a Rák-tavat, és ezt írja róla: „Nagy-Galambfalva közelében, a Küküllő színvonala fölött 800-900 lábnyi magasságban egy terjedelmes fennlapály terül el, ezen egy tengerszemnek tartott – s a néptől feneketlen tónak hitt – tó van, melyet Rák-tavának hívnak..." 

A Rák-tava, természetes torlasztó 590-600 m magasságban terül el. A medence kerülete 800 m, hossza 250 m, szélessége pedig 150 m.

A Rák-tava nagyon előrehaladott elmocsarasodási szakaszban van, területét szinte teljes mértékben beborítja a mocsári növényzet.  A növények gyökereiből és száraiból kisebb úszó szigetek alakultak ki.

Nagyobb térképre váltás