Lókod

".....a Szt.-Pálnál lévő római maradványok kétségtelenül mutatják, hogy a rómaiak ezen természettől áldott helyeket felkeresték s a deákizálók még a szomszéd Lókod nevét is a latin Locotól származtatják. A csiki krónika szerint Keneos alrabonbánnak elüzött Ivány nevü fia a Lokott havasára vonult, s ott terjeszté családját. Ez feltehetőleg Lokod lehetett, melynek környékét még nem rég rengeteg erdőségek boriták."

(Orbán Balázs)

 Székelyudvarhelyről indulva Felsőboldogfalván tér el a 131-es megyei út Lókod  irányába.

Homoródszentmárton előtt jobbra letérünk a 32-es községi útra.  

Lókod fölött emelkedik a 856 m magas bágyi Vártető, melynek jellegzetes kettős kiemelkedése messziről látszik, s melyet  púpostevéhez hasonlítanak. 

 A XVII. században megsűrűsödő török–tatár betörések miatt a lókodi székelyek öt másik falu lakóival összefogva 1662-ben felépítették a bágyi menedékvárat.

A bágyi várat valamikor egy Sándor nevezetű  várúr lakta.

A Sándorok birtokában levő lókert, ahol a mének legeltek, a mai Lókod helyén volt.

A település a Nagy-Homoród mellékvize, a Lókod-patak völgyében fekszik.

Lókod a Nagy-Homoród völgyének legkisebb települése.

Közigazgatásilag Homoródszentmártonhoz tartozik. 

Tengerszint feletti magassága 581 méter.

Székelyudvarhelytől 14 kilométerre, Homoródszentmártontól 2,5 kilométerre fekszik.

Régi és felújított házak váltakoznak a falu Főutcáján.

Elhaladunk a Művelődési ház mellett.

A felújított Művelődési Ház épülete.

A templomnál megérkezünk a falu "Központjába". 

A templom előtt látható a két világháborúban elesett  12 lókodi hős emlékoszlopa.

A falu első templomáról az 1749 évi vizitációs jegyzőkönyv tesz említést.
"A templom kőből való, sendelyes, Harang 2 küsdedek."

A templom állapota nagyon megromlott, és 1911-ben Pakéi Lajos tervei alapján újjáépítik.

Lókod csak 1815-ben lesz önálló anyaegyház.

A falunak csak unitárius anyaegyháza van. Régen Homoródszentmárton, de Homoródszentpál filiája is volt.

Itt a falu köz­pont­jában emelkedik az új unitárius templom.

Zárt portikusz a templomhajó nyugati falán.

Hangablakos torony, óraíves toronysisakkal.

A három ablakos déli homlokzat.

Nyitott portikusz a torony déli oldalán.

Díszítés nélküli falak és mennyezet, fehér színre festve.

A bútorzat, egyszerű szürkére festett templomi padok. 

Az Úr asztala.

Kehely alakú fényezett tölgyfából készült szószék.

A szószék korona.

Deák Lajos és felesége ajándékozta 1912-ben.

A falon, fából faragott domborműn, az utolsó vacsora jelenete látható.

Szürke mellvédes orgona karzat, rozettás rácsozattal.

A karzat megerősítésére 2 darab öntöttvas oszlopot építettek be az orgona alatt.

Az orgonát 1848-ban rendelték

Az orgona első leírása 1851-ből származik.

Az orgona díszesen festett szélládája. 

Az első világháborúban az orgonából 17 kg ólomsípot rekviráltak.

Sajnos ez a székelyföldi műemlék orgona napjainkban nem működőképes.

A középkori falu katolikus lakói a reformáció évtizedei után az unitárius vallásnál állapodnak meg.

A lókodi templomtoronyban két harang lakik.

A lókodi unitárius eklézsia által 1831-ben öntetett harang.

Silye Lidia és családja által 2007-ben adományozott új harang.

"BALÁZS JÓZSEF EMLÉKÉRE LÓKOD 2007"

A toronyból letekintünk a falu házaira.

A távolban a homoródi dombvidék látható.

A tájat nézve, tavaszra vagy őszre gondolnánk, de december van.

A régi papilak épülete.

A lakatlanul álló papilakban indította meg 1993-ban a néhai kénosi unitárius papné, Kiss Rózália a nehéz sorsú falusi öregek szociális ellátását.

Sokáig ez a lókodi  öregotthon volt az egyetlen ilyen jellegű szociális intézmény Székelyudvarhely környékén.

A Jakab Lajos Alapítvány célja, hogy a rászoruló idős emberek  gondtalanul tölthessék el életük utolsó éveit.

KISS RÓZÁLIA
ÖKUMENIKUS ÖREGOTTHON

A Svájcban élő Gyarmathy György és felesége közbenjárására sikerült többéves támogatásban részesíteni a lókodi intézetet.

 1997 és 2000 között elkészült az öregotthon új épülete.

A svájci Johannita Rend adományából készült egy új 20 férőhelyes épületszárny 2007 ben.

Napjainkra Lókod egy kihalófélben lévő székely falu. 

A falunak két utcája van, a Főutca és a Patak utca.

A XX. század elején a Főutcában 47 ház volt.

A Patak utcában 59 épület volt.

A falu neve 1505-ben Udvarhelyen tartott székely nemzetgyűlésen  szerepel először.

1567 ben 6 kaput számoltak a faluban.

1614-ben 23 családfőt írtak össze.

1786-ban a település lakossága 149 fő.

1868-ban 217 fő a lakosság.

1910-ben 240 személy élt a faluban.

A második világháború kitörésekor 256 fő a lakosság. 

 1945-ben a lélekszám még 272 fő volt.

1992-es népszámlálás szerint a település népessége drasztikusan megcsappant, 31 fő.

2011-es népszámlálás szerint a település népessége emelkedett, 91 fő.



Régen nagy számban lófő rendű székely családok  lakták, néhány gyalogrendű és jobbágycsaláddal.

Napjainkban még próbálják menteni az épített örökséget.

A faluban egy közhasznú ifjúsági alapítvány (Lókodi Ifjúsági Alapítvány – LIA) is működik.

 Az alapítvány vállalta az állami intézetekből kinőtt fiatalok utógondozását.

Az intézetekből kinőtt fiatalok utógondozását a Wolter Alapítvány is támogatja.

Az alapítvány házakat vásárolt a faluban az állami gondozott fiatalok számára.

Az évek során felvásárolt romos parasztházakat felújították.

 Ezek az épületek lakásként, vagy képzések, táborok helyszínéül szolgálnak.

A fiatalok rendben tartják  a falut, és gazdálkodni tanulnak.

A fiataloknak munka kell, így elkezdtek műhelyeket építeni, farmot létrehozni. 

A cél, hogy a fiatalok megtanuljanak emberi értékek szerint élni. 

Itt megtanulják mi a barátság, az összetartozás, önállóságra próbálják nevelni őket.

Ebben a felújított épületben van  az étkező a faluban élő fiataloknak.

Akinek itt sikerül beilleszkedni, az később a társadalomba is megtalálja helyét.

Lókodban is könnyebb lett az élet az utóbbi években. 

A falu közművesítésére közel 650 méter fővezetéket, és több mint 1000 méter hosszú mellékvezetéket fektettek le. 

Az épületek nagy része kontyolt vagy csonka kontyolt tetőszerkezetű székely ház. A felújított épületeken gyakran találkozunk nyeregtetővel is.

Néhány udvarban még láthatunk öreg lakatlan házakat.

A Lókod patak mellett egyre több a felújított épület.

A régi urasági "Lókert" falujában feléled a lovászat.

 Lovarda fogadja a lovagolni vágyó gyerekeket és felnőtteket.