2016. május 7., szombat

Küküllőkeményfalva




"A Rez keleti bütüje és a Lipocz orma alatt szépen fekvő Fenyéd-nél az eddig kelet irányu Küküllő völgy északra kanyarodik,..."

(Orbán Balázs)


"... a folyam függőlegesen lemetszett hegyek között törtet le a zetelaki szép völgyből, melynek hátterében Gyergyó határ havasai kékellenek." 

(Orbán Balázs)


"A táj csakhamar havasias jelleget ölt, a Küküllő virgonczan nyargaló, fürészeket működtető havasi patakká változik, a hegyeken nyiressel kevert fenyves erdők sötétlenek." 

(Orbán Balázs)


Félóra alatt Küküllő Keményfalvát* hátra hagyva a messze elnyuló, 3000 lakosnál többet számláló Zetelakát* éri az utas."

(Orbán Balázs)



Küküllőkeményfalva,  Székelyudvarhelytől 10 kilométerre északkeletre, Fenyéd és Zetelaka között fekszik.





 Közigazgatásilag Fenyéd községhez tartozik.



 Keleten a Láz magas vulkáni kőzetekből alkotott fennsíkja határolja.




 Nyugaton pedig a Szentkirályi-hegy (689 m) nyúlványai ereszkednek le a faluig. 



A falu előtt a IoliMex K. F. T. mustár és szósztermelő  üzem épülete.


Egy második ipari létesítmény a faluban, a Láz-orra tetejéről is jól látható.



A küküllőkeményfalvi homok és kavicsbánya.



A TIP-AUTOIMPEX Kft székhelye.




A cég kőtörő, mosó, és  szórtáló állomást,..



... beton és építőanyag kereskedést működtet.


A Nagyküküllő Közbirtokosság új székhelye.

  
A küküllőkeményfalvi, közel két évtizedes múlttal rendelkező ATI-CREAM Rt. fagylaltgyár. 




A régi falu a mai Bence-völgye határrészen volt.



A lakók a kolera járvány után húzódtak le a víz mellé, a Csereoldal védelmébe. 



Tengerszint feletti magassága 523-532 méter.


Rövidesen megérkezünk a falu névadó folyója, a Nagyküküllő partjára.


A 138-as megyei út a folyó partjával párhuzamosan halad Zetalaka irányába.




Az út jobb oldalán van a Nagyküküllő hídja.


 Az új hidat a Nagyküküllőn 1998 novemberében avatták.


A híd a svájci testvérfalu és a helyi tanács segítségével épült. 



Aszfaltozott úton haladunk a falu központjába.


Neves királyunk Szent László tiszteletére épített küküllőkeményfalvi templom. 


A templom tere is Szent László király nevét viseli.


Itt a téren látható a küküllőkeményfalvi világháborús emlékmű.


A faluban 2008-ban volt a világ­háborús emlékmű avatá­sa.


Fekete márványtáblán a két világháború küküllőkeményfalvi hősi halottainak névsora. 


A kerítés előtt  egy talapzaton látható Szent László király mellszobra.


A szobor a sepsiszentgyörgyi Petrovits István szobrászművész alkotása.



Az öntési munkálatokat a székelyudvarhelyi Select Metlemnplast Kft. végezte.



A bronzból öntött mellszobor súlya 123 kg.



Szent László

1077-1095


Minden évben július 20-án, Szent László napján van a templombúcsú, ilyenkor megmozdul az egész falu.


A templom védőszentje Szent László király hirdeti a felírat, a bejárat felett.


A templom hármas térfűzésű - torony, hajó és szentély.



2011-ben egy nagymértékű külső felújításra került sor. 



A kívülről teljesen felújított  templomot,  új kapuval és kerítéssel látták el.



A felújított óraíves toronysisak.



Az orgonakarzat falazott boltívei alatt léphetünk be a templomhajóba.




A középkori katolikus falu, a reformációs évek változásai után, újra katolikus lett.


Küküllőkeményfalva régi temploma a mai temető közepén, egy kis dombocskán állt. 


1796-ban a falu lakói engedélyt, és pénzt kértek templomépítésre.


Mai templom 1802-ben épült, más adat szerint 1804-ben. 



 1850-ben cseréppel újrafödik a kezdetben zsindellyel födött templomot. 


1898-99-ben teljesen kijavítják a templomot.



Javításkor a sekrestyét is megnagyítják




A szentély a nyolcszög három oldalával zárul.


Régi szentségtartó fülke a szentély keleti oldalán.


A főoltár a szentélyben


Az oltárképen Szent László király.


Szent László szobor az oltár jobb oldalán.


Jézus szobor az oltár bal oldalán.


Páduai Szent Antal.


1894-ig Zetelaka leányegyháza volt.



A hajó minkét oldalán U alakban megnyújtott orgonakarzat van.


Gerendavázas karzat egy-egy oszlopos alátámasztással.


A szentély felirata:
"Szent László imádkozzál velünk."


A karzaton a templom orgonája.


Készítője Erdély leghíresebb orgonaépítő mestere, Kolonics István.


A falu közbirtokossága 1912-ben a hibás orgonát kijavíttatta. 



2015-ben az orgonát felújították.



Emléktábla az orgonán.


Az orgona, a játszóasztal a pedálokkal.


A szószék a hajó nyugati oldalán.


Fehér, aranydíszítésű szószékkorona.


A főoltár a szentélyben.


A Mária oltár a hajó keleti oldalán.


Kilátás a toronyból.


A templom előtt a Szent László tér


Észak-nyugati irányba a szentkirályi dombok.


Észak-keletre Zetelaka házai és temploma.


Dél-Keletre a régi óvoda udvara és a temető dombja.


A toronyban 3 harang lakik.



"Hívom az élőket, elsiratom a megholtakat, megtöröm a villámok erejét" szól egy régi, latin harangfelirat, hangsúlyozva a harangok szerepét.


A küküllőkeményfalvi hívek adományából készült harang.




A harangot Hönig Frigyes öntötte Aradon 1924-ben.


Az 1837-ben öntött harang


A kis lélekharang.


2010-ben a toronyban önműködő harangozó berendezést szereltek fel.


A templom szomszédságában épült a falu ravatalozója. 


Tamás József segédpüspök szentelte fel 2004-ben.


A plébánia 1894-95-ben épült.



1904-ben felépítették a régi egyházi iskola, a későbbi óvoda épületét.



A felújított  régi óvoda épülete. 


 Kultúrotthon hiányában évekig ez a hely szolgált számos rendezvény helyszíneként.


A régi kultúrotthon épülete az évek folyamán  omlásveszélyesé vált.


2010 szeptemberében lebontották.


2011-ben tették le az alapkövet, és elkezdődött az új, modern kultúrház építése.


2014 augusztusában  avatták az új kultúrházat.


 A többfunkciós létesítmény összértéke egymillió lej.


Hargita Megye Tanácsa  597 ezer lejjel járult hozzá az építkezéshez.



Az 1978-ban épült iskola épülete, itt működik a falu óvodája is.



A templom fölött a domboldalon van a falu temetője.


Sírkeresztek, kopjafák, és egyre több kő, vagy műkőből öntött síremlék.


Közel száz esztendős öntöttvas sírkeresztek.


Kopjafa a temető alsó felében.
Csergő Bálint
jogász
1920-2004
néprajzkutató.


Csergő Bálint : "Sírkeresztek, keresztszegvirágok az udvarhelyszéki katolikus temetőkben" című tanulmányához több mint 45 éve együtt  fényképeztük a küküllőkeményfalvi temetőben a  keresztszegvirágokat (vasrózsákat).
2016-ban a temetőben megtaláltam az útólsó "Vasrózsát".



A temetőből jól látható Zetelaka temploma. 


A legenda szerint a helység nevét egy kemény lóról kapta, amellyel húzatták a fenyőrönköket.



Mivel a folyón engedték le a rönköket, szükség volt egy kemény lóra, amelyik kihúzta a vízből a fákat.


 Így lett a falu neve Küküllő+kemény+falva.


1602-ben Keményfalva Kikellő  néven fordul elő a dokumentumokban.


Úgy tartják, hogy Máréfalva a székelykapuk faluja.



 Küküllőkeményfalván is még sok székelykapu látható.




Nyírő József a székelykapuk jelentőségét a következőképpen határozta meg: 
„A székely ház mértékadó dísze és koronája, melyet valóságos családtagjának tekint a gazda”.



A székelykapuk - mint ahogy a házak, gazdaságok - legnagyobb része a főút mellett látható.




A hagyományos székely falvak arculatát, így Küküllőkeményfalva térszerkezetét is meghatározzák a székely építészetre jellemző remekművek, a székelykapuk.



A mesterművek esztétikai értékét elsősorban az archaikus díszítőmotívumok, a szerkezeti felépítés és az arányok adják.



A székelykapun a faragás minden arra alkalmas felületen (kontyfa, kötés) megjelenik, de kibontakozni mégis a kiskapu feletti négyszög alakú táblán, a "koronán" tud.




Ezt a helyet egyébként kaputükörnek vagy "kiskapuföle tornácának" nevezik.



Ide, a kapu koronájára, betétjére került a magyar koszorús címer, vagy Erdély címere, ezek a nagy jelentőséggel bíró jelképek csakis itt, tehát a főhelyen helyezkedtek el.


Számos kapu kontyfájára vendégváró felirat került. 



A felíratok rendszerint figyelmeztetőek, igazságra, becsületre intik a belépőt, illetve a kapu gazdájának vendégszeretetéről tanúskodnak. 


Fontos népköltészeti alkotások is egyben.



A felíratok stílusa, fogalmazása sokat elárul a kapufaragóról. 


Legtöbb esetben a népies nyelv  Küküllő vidékre jellemző tájnyelvét használják.


A falu utcáit járva  arra gondoltam, hogy bárcsak néhány évtizeddel korábban járhattunk volna itt. 


Nagy valószínűséggel több székelykaput fényképezhettünk volna, vaskapuk helyett. 


 Mivel a vártnál egyre ritkábban azonosíthattunk székelykaput, a falvainkban, talán sokkal figyelem felkeltőbb és örömteljeseb a látogató számára. 


A „gyalogszékely" kapuk sajátos stílusa a második világháborút követően honosodott meg a faluban.


Ezek a kapuk egyszerű kis kapuk.



A zábé alsó, és felső részét egy-egy terebélyes, egyszerű, egyenes, rozetta díszíti.


A mintázat, mélyített és festett faragás.


1566-ban Keményfalva néven jelentkezik az okiratokban. 



1567-ben a regestrum a települést 10 kapuval jegyzi.



A z 1576. évi adólajstromban 10 küküllőkeményfalvi, 8 fenyédi és 40 zetelaki adófizető szerepelt. 



Feltételezhetjük,hogy abban az időben Fenyéd kisebb volt Keményfalvánál.



A falu egyházközössége 1614-ben 28 családfővel szerepelt.


1712-es népszámlálás során 13 lófőt jegyeztek fel.  


1786-ban a falu lakossága 222 fő. 


1850-ben 357-re emelkedett. 


1868-ban már elérte a 635 főt. 


1910-ben csökkent 591 fő-re.


 A második világháború előtt 1941-ben 698 fő a lakosság.  


Az 1992-es népszámláláskor 695 lakóst jegyeztek a faluban.


A legutolsó 2012-es népszámlálási adatok 656 lélekszámot jegyeztek fel. 


A XX. század közepén a falu hagyományos gazdálkodásának megszűnése, a falu épületeiben is megmutatkozik.



Terjednek a típustervek alapján épített kocka, és a székely népi építészettől idegen...




...emeletes, sátortetős házak.



A hagyományos tornácos ház egyre ritkább.


A gazdasági épületek közül a csűr általában a telek végében, az utcai kapuval szemben van.



A telek további részén következik a veteményeskert, gyümölcsöskert, nagyon hosszú telek esetén  a vadkárok miatt szántóföldi termelés is előfordul.



Még láthatóak régi, megmaradt és jó állapotú parasztporták, az istállókkal, a pajtákkal, csűrökkel.



És nincs két egyforma falu, minden falu, táji, építészeti és lakosainak viselkedésformáival egyenként is kifejezett egyéniség.


Tájidegen, asszimetrikus nyeregtetős ház.



Sátortetős faházak, és...


...tornyos "épületcsodák"  színesítik a faluképet.


A tornácos székely házak is lassan átalakulnak. 


Veszélyes helyen járunk!


Mostanában falun is egyre gyakoribb a tetőtér beépítése.



A régi padlásterek rendeltetése megváltozott. 



Falvainkban, mérhetetlen építészeti bűn a különös nagyságával,... 


 ...kirívó szín, és formavilágával, vagy akár a „modern” lapos tetős, vagy éppen tornyos, erkélyes „korszerűséggel” megalkotott házat „odarakni”.



A falu rövidesen, csak attól falu, hogy vidéken van.


A falu határa köves-agyagos, gyenge termőképességű talaj. 


A legtöbb földterülete kaszáló és erdő. 


A fenyőerdő a jellegzetes, de van bükkös és tölgyerdő is.


A lakosság földműveléssel, állattenyésztéssel és fakitermeléssel foglalkozott, és ez jellemző ma is. 


Régen a székelykapu faragás gyakori mesterség volt a faluban.



 Még  állnak a székelykapuk, ám újakra már kevesebb az igény, így a kapufaragás a faluban megszűnt. 


Éghajlata mérsékelt hegyvidéki éghajlat, elég korán leesik a hó, és későre olvad el. 


Napjainkban több fafeldolgozó cég is működik, amelyek munkahelyet biztosítanak a falu lakóinak.



Panorámák.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Linkek

Hun-Web Linkek GobeTop
 
Share