A Hargita hegyvonulat lábainál , a Nagy-Homoród völgyében fekszik Abásfalva . Tőle északra 1 km-re fekszik Homoródkeményfalva, innen 11 km-re a Homoród völgyének - amit ma az Ilona-völgye néven emlegetnek - felső végében Homoródfurdőt találjuk. Abásfalva déli határtelepülése a 4.5 km-re lévő kozségközpont Homoródszentmárton, nyugati szomszédja a 3 km-re lévő Gyepes, keleten pedig Lövétét találjuk 7 km-re, Homoródalmást pedig 3.5 km-re. Földrajzi helyzete az északi szélesség 46° 16'-nél és a keleti hosszúság 25° 25' 60"-nél találjuk.
A feljegyzések szerint a település már az 1560-as években létezett. A hagyomány szerint a XIV–
XV. században egy papi uradalom volt Homoródszentmártonban, melynek birtokai a mai falu
(Abásfalva) határáig terültek el. A falu lakosait az uradalom papjai, ún. abbéi telepítették oda és
az abbékról a falu az Abésfalva nevet kapta.
A falu első írásos említése egy 1570-es keltezésű adománylevélben jelenik meg, ahol szó van egy abásfalvi Petenye Györgyről, aki II. János választott király és erdélyi fejedelemtől új adományt nyert, minden bírtokaira nézve. A település e dátum előtt alakulhatott.
A régi iskola épülete a faluban.
A faluhoz a legközelebbi város Székelyudvarhely, 24 km , itt található a legközelebbi vasútállomás.Abásfalva a 131A számú megyei kövezett út mentén közelíthető meg. Autóbuszjárat nem érinti a falut, csak a tőle 4,5 km-re lévő Homoródszentmárton községet.
Abásfalva halmazfalu, 143 házzal rendelkezik. A házak közül ma 18 lakatlan.
Abásfalvát a Nagy-Homoród szeli át, ami az Oltba torkol. Régebb a malomárkon keresztül egy malmot működtetett a folyó.
A falu határába tartozó szántóföld és kaszáló összesen 300 ha , és még ide tartoznak a falu tulajdonában lévő erdők is.
Az ide tartozó erdőkben nagyon sok a medve. Ezért ma az emberek „kínlódnak" a gabonafélék termesztésével, mert az elszaporodott medve és vaddisznóállomány teszi tönkre a termést. A medve,néha már a faluba is bejár
Abásfalva talajában só és mészkő található. A falu kútjainak a egy része enyhén sós A szomszéd falvakban található tömény sós vízű kút is. Ezt az erős sós vizet a disznóvágáskor szokták használni.
Az abásfalvi unitárius egyház megalakulásának pontos ideje ismeretlen, mivel az 1812-es tűzvész alkalmával a hiteles dokumentumok mind elégtek.
Abásfalva a reformáció ideje alatt Homoródszentmártonnak volt filiája. Később Homoródkeményfalva társegyházközsége lett. A két falu közösen épített templomot a két falu határának találkozási pontjában. A két falu között nézeteltérések támadtak, ezért a két falu egyházilag szétvált.
1809-ben kezdték építeni a mai lelkészi lakás hátsó felében a templomot, de gyakori árvizek miatt megrepedeztek a templom falai, ezért úgy döntöttek nem érdemes kijavítani, újat kell építeni.
1866-ban kezdték el építeni a jelenlegi templomot, Sámuel János segesvári mester vezetésével. Az építés az alapok lerakása után 1873-ig szünetelt pénz és anyaghiány miatt. Folytatódott megkezdett templom építése, de már más mesterember vezetésével, a homoródkarácsonyfalvi Benke Mihály irányításával. A templom felépült az ablakokig és akkor egy más mesterember vette át a munkálatok irányítását, (1879) a templom a toronyszarvazatig épült fel.
A templomot 1882-ben felszentelték és a torony nélkül, kezdték használni. A régi templomot elbontották, megtartva a tornyot, a harangoknak. 1893-ban befejeződött a torony építése. A harangokat 1892-ben átszállították és igy befejeződött a templom építése.
A templom és a torony javítva volt: 1935-ben, 1957-ben, 1976-ban, 1988-ban, 2000-ben. 1976-ban a tornyot két támfallal, 1988-ban két sor vaskötéssel erősítették meg.
A bejárati kőlépcső az 1882-es évszámot viseli
A belső padozat, székek és szószék elkészítését Balázs Mózes (abásfalvi) vállalta,
A szószéket a Szentpálihoz hasonlóan kellett elkészíteni.
Az orgonát, ami ma is a templomban van, működő állapotban, 1904-ben készítette Boda József.
Az egyházközség klenódiumai ónból és nem nemes fémből készültek, de régiségük annál nagyobb: óntányér, füles óntál, egy nagy ónkancsó, egy kisméretű ónkancsó. Ezek a klenódiumok, 1750 körül készülte,
és akkor vásárolhatta őket az egyház.
A II. világháború is követelt négy áldozatot Abásfalváról, ezeknek a hősöknek a nevét márványtábla őrzi a templomban.
Jelenleg Abásfalván a toronyban két harang van. Egy kicsi és egy nagy.
A nagyharangot „Az egy Isten tiszteletére öntette az abásfalvi unitárius egyházközség 1925. évben" Súlya 332 kg . A harangot Hönig Ferenc aradi haranggyáros öntötte.
A régi 400 kg-os harangot 1916. október végén hadi célra elvitték.
A kisebbiken a következő felirat található: „Öntette Isten dicsőségére az abásfali uniteccla a maga költségén Ano 1811". Súlya 250 kg .
A templomkertben áll egy emlékmű, amit Magyarország ezeréves fennállásának emlékére állítatott az abásfalvi egyházközség. Ez a faluban a legrégebbi emlékmű, ami faragott terméskőből készült.
Az emlékműnek a felső felén a magyar címer látható, ami a kommunizmus éveiben el volt tüntetve róla, bevonták egy olyan anyaggal, ami eltakarta a címert. Ezt az anyagot 1990 után letakarították, így ma látható a címer.
Felirata a következő: „Magyarország egyezer éves fennállásának emlékére az abásfalvi közbirtokosság emeltette. 896-1896"
A millecentenáriumi kopjafa
„A millecentenárium emlékére az abásfalvi unitárius egyházközség híveitől. 896-1996"
. A faluban létezett egy úgynevezett „országzászló", amit 1942-ben állítottak, annak az ünnepnek a tiszteletére, hogy Abásfalva Magyarországhoz tartozik.Az avatóünnepségen Török Zoltán ezredes mondott beszédet ). "Azt a földet szimbolizálja a zászló – mondta –, amelyet ezer év óta védelmezünk, s amelynek minden porszemét vérrel öntöztük meg. Egyedül állunk a népek tengerében, és állani fogunk továbbra is, ha ezt a magyar sziklát meg nem őröli a belső egyenetlenkedés."
Az eredeti emlékmű sajnos ma már nem áll, mert egy pár kommunista vezetőnek „szúrta" a szemét és leromboltatták.
. Egy fából faragott székely férfit,...
és egy asszonyt ábrázolt karjában egy csecsemővel. a templomkertben a 2010 agusztusában újra felállított országzsászlós emlékmű.
Az eredeti emlékmű alján két felirat volt, az egyik rovásírással, a másik magyarul.
"Ne a szátokkal hősködjetek, hanem tettetekkel mutassátok meg munkátoknak gyümölcsét"
A faluból az 1914-1918 évi világháborúban 18-an estek el, akiknek az emlékére emlékmű van állítva.
Az első meglévő írott dokumentum az abásfalvi iskoláról 1834-ből származik.1886-ban lebontják a régi iskolát, és a kornak megfelelő emeletes épületet, építenek fel, aminek az építését az egyház, a régi torony anyagából finanszírozott. 1887-ben az épület már elkészült és megkezdődött a tanítás.
A faluban szászos építkezés figyelhető meg.
A kapuk többsége nagy magas kőkapu és kőkert, ami azt a célt szolgálja, hogy az útról ne lássanak be az udvarra.
. A házak többsége kőből készült, de láthatóak tégla és faházak is a faluban.
(A Szászok utcája)
Abásfalva alapítói és századokon keresztül egyedüli lakói a székelyek voltak.Az 1614-es összeírás alapján a falu 16 családjából 13 a szabad székely osztályába tartozott.
A település lakóinak létszáma1910-ben 486, és 2000-ben 262 volt.
A falu lakosai az általuk felépített vagy más személyektől vásárolt, illetve örökölt
házakban laknak.
A falu lakosai, nemzetiségi hovatartozásuktól függetlenül, lehetıségeikhez mérten
igyekszenek karbantartani hajlékaikat.
Mivel munkahelylehetőség nincs a
faluban, a fiatalok úgy látják, hogy jövüjük kilátástalan – ezért
elhagyják szülőfalujukat, a falu össznépessége így évről évre csökken.
A falu lakóinak nagyon kevés százaléka követi a világ eseményeit, sokan csak a beszélgetésekből hallják Ennek oka az, hogy minden háznál nincsen televízió vagy rádió
A kultúrház építéséhez minden abásfalvi család hozzájárult. Családonként egy öl követ szállítottak, meszet égettek, még a falubeli cigányság is "betársult" a mészégetésbe.
Jelenleg az épületben vegyes üzlet és bár is müködik
Abásfalva zenei világa elég gazdag, két cigányzenekar van a faluban,ezek a zenészek nem ismerik a kottát, amit hallottak egyszer, azt ugyan úgy lejátszódják
.
Az abásfalvi cigányok, elődeit az 1800-as években telepítették ide, mert olcsó munkaerőt biztosítottak a gazdálkodóknak. Zsellérházakat építettek nekik és ezért egy évben 16 napot kellett ingyen dolgozzanak.
A betelepített cigányok nem hagyták el a falut, ezért mára már nagyon elszaporodtak, mert igénytelenek, és nem félnek a gyerekneveléstől. Ma ők alkotják Abásfalva lakóinak 2/3-át.
A faluban van egy pár gazda, aki tenyészt állatot eladásra, de ezeknek a gazdáknak a száma nagyon alacsony. Legfőképp sertést, szarvasmarhát, lovat, juhot és baromfit tartanak.
A faluban egy kisiparos él, aki szerszámnyeleket készít. A többi kisiparos sajnos már nem él. De valamikor a faluban volt kovács, asztalos, és molnár is.
A földterületeknek nagyon alacsony az áruk a faluban, a házaké sem magas. A termelés nagy része csak saját célra folyik. Egyedül a tej az, amit eladnak a gazdák az is nagyon olcsón, mert csak a szomszéd faluban létező tejüzem vásárolja fel.
A fejlődés manapság Abásfalván nagyon gyenge, de az unitárius egyháznak létezik egy amerikai, Bedfordi ( USA), testvéregyház, amely nagy szerepet tölt be a falufejlődésben, anyagi szempontból.
Nagyon jó, átfogó és érdekes fotóriport. Köszi szépen, sokat lehetett tanulni belőle.
VálaszTörlésKedves Csedő Attila!
VálaszTörlésGratulálok és köszönöm ezt a szép és tartalmas képes összeállítást a szülőfalumról. Munkájához további sikereket kívánva üdvözli Dimény Zoltán a Duna Televízió vezető szerkesztője.
Budapest, 2010 október 1-én.
Ámulattal néztem végig a képeket.
VálaszTörlésValami csodálatos, kedves, aranyos házak, a gyerekkori falusi hangulatot
visszahozó felvételek. Akvarelleket készítek
szívesen festenék pár házat a fotókból
Kedves Árpád fogadja gratulációmat,nagy
öröm, ha egy fiatal ember ilyen hasznos
időtöltéssel múlatja az időt.
Szeretettel üdvözlöm.H-né Hargitai Beáta.
Az aranyos kis faluról nagyon szép a képösszeállítás.Takács László
VálaszTörlésKedves Csedő Attila!
VálaszTörlésGratulálok az összeállításhoz.
Nagyon jó érzés látni, hogy valaki megtalálja és kihasználja az online világ által felkínált óriási lehetőségeket és ezáltal bemutatja és megörökíti ezeket a helyeket.
Vendégházainkban szívesen látjuk az erre kirándulókat, vendégeket akik betekintést szeretnének kapni a még makulátlan homoródmenti életről. https://www.facebook.com/abasfalva?ref=hl