"Abásfalván felül kis negyedórányira van a Kis-Homoród utolsó helysége: Homoród-Keményfalva. E falu déli végén templomrom van, mely e század első felében bontatott le, s épitettett ujra a falu közt. A hagyomány szerint midőn az lerontatott, 20 hián éppen 1000 esztendős volt, azonban ez idő számitásban egy kis tévedés lesz, mert bár a templomnak meglévő alapfalai félkör apsisu szentélyre engednek következtetni, miről ha feltesszük is, hogy az román izlésü templom volt, még is épités idejét a XII-ik századon tul vinni nem tudhatnók. A keményfalvi ecclesia egy urvacsoránál használt kenyér szelő kés birtokában van, melyek 1657. J. N. R. J.* felirat olvasható."
( Orbán Balázs )
Homoródkeményfalva a Nagy-Homoród völgyében található kis település 1 km távolságra Abásfalvától és 5,5 km-re a községközponttól, Homoródszentmártontól.
A zárt utcafrontok, a magas kőkapuk a vidék sajátosságai közé sorolhatók
A falu ingatlanjai a leghűbb módon őrzik a hagyományos Homoród menti építészet jegyeit.
A falu közepén áll a falu XIX. században épített – bádogtornyos temploma.
Orbán Balázs régi templomáról szóló hagyományt örökít meg, ezzel kapcsolatban azt állítja, hogy valószínűleg XII. századi lehet, mivel meglévő alapjai félköríves apszisú szentélyre engednek következtetni. Ezt a templomot Homorodkeményfalva és Abásfalva közösen használta.
Azt a helyet ahol a régi templom állt ma Ördögdombnak nevezik. A két falu között nézeteltérések támadtak, ezért a két falu egyházilag szétvált.
Egykori katolikus lakói a reformáció után mind unitáriusok lesznek.
A XVIII. században unitárius anyaegyház, és e század elején is csak unitárius temploma és egyháza van.
Az unitárius egyház megalakulásának pontos ideje ismeretlen, mivel az 1812-es tűzvész alkalmával a hiteles dokumentumok mind elégtek.
A festett diszítésű orgona.
A szószék és az Úr asztala.
A szószék korona.
A templomban látható a második világháború 6 keményfalvi áldozatának emléktáblája
Toronybelső állványszerkezete a harangokkal
„A HARANG olyan szakrális tárgy, amely az Ég és Föld között függve közvetít a két világ között.
A protestánsoknál az egy, vagy több harangozás a halott nemét is jelzi.
A templom tornyából jól látható az egész
Homoródkeményfalva, egy geológiailag igen érdekes terület.
A falu keleti határában a kristályos alaphegységet mint „fedett hegyvonulatot” írják le.
A felszínen egy másodkori mészkőszirt figyelhető meg.
Keményfalva határában szemtanúi lehetünk az egykori tengervíz által hátrahagyott sólelőhelyeknek is.
A Homoród mentén található sóskútakból napjainkban is hordják a lakosok a tömény sósvizet különböző háztartási célokra.
A templomtoronyba vezető kőlépcsőn az 1844-es évszám látható
Kilátás a templomkertbe.
A templomkertben látható az első világháború hősinek állított, terméskőből faragott emlékoszlop.
Két oldalán az áldozatok névsora olvasható.
A templom szomszédságában van a papilak épülete.A falunak csak beszolgáló lelkésze van Abásfalváról
A Millenniumi emléktábla a papilak épületén.
Az elhagyott kemence
Jellegzetes építkezési forma még a lakóháztól távolabb, körülbelül 20 méterre lévő csűr épülete.
. A falunak gazdag népi építészeti öröksége van, ám a most bennük lakók már nem képesek azt fenntartani.
Masszív kőházak, vastag kőkerítések előtt szűk utcák
Az épületek homlokzatát díszítő virágmotívumok.
A szász és székely építészet ötvöződéséből kialakult házépítési gyakorlat időtálló, robusztos ingatlanok megalkotásához vezetett.
A zárt utcafrontok, a magas kőkapuk a vidék sajátosságai közé sorolhatók
A Homoródszentmártonhoz tartozó kis települést 1566-ban említik először az oklevelek, egy évvel később pedig már kilenc kapuval jegyzik.
1614-ben 19 családfőt írtak össze
1786-ban a lakóság 162 fő.
1850-ben 301.
1868-ban 357.
1910-ben 427.
1941-ben 827 fő volt
Az 1992-es népszámláláskor 227 lakosa volt, köztük négy roma nemzetiségű.
2002-es népszámláláskor a falu lakósága 201 fő volt
Napjainkban még 150-re sem tehető a lakosok száma.
Homorodkeményfalva egy gyönyörű, mutatós, település, ennek nyomai minden lépésnél megmutatkoznak.
Itt nem csak az ég, de a házakfalak is kékek.
Homoródkeményfalván évről évre növekszik az elnéptelenedett lakóházak száma.
Aki tehette, egy jobb élet reményében elhagyta szülőfaluját, aki pedig maradt, az idős és nő.
Zománcos diszítő lap egy lakatlan házon.
Úgy néz ki hogy, valamikor talán székely nagykapu volt ?
A Kis- és Nagyhomoród mentén lévő települések, igy Homoródkeményfalva
építészetének is jellegzetes épületei a nyeregtetővel vagy csonka nyeregtetővel épült házak, amelyeknek utcára néző oromfalain vakolatdíszek láthatók.
Napjainkban sok udvarhelyi vásárolt épületet, hétvégi házként használják, hisz közel van a városhoz.
A település szászos jellegű hatalmas kőházait, általában valódi kőfal védi a kíváncsiskodó tekintet elől.
Több helyen látható az építetők neve és ideje a házfalakon.
Az ilyen jellegű házakra mondjuk, hogy " Tódtalak "
Több éve nem volt falutalálkozó, már bálok sincsenek, hiszen nincs, ki megszervezze.
Egyetlen stabil pont a faluban, ahol mondhatni mindig van élet, az a kocsma, vagyis ahogyan itt hívják a "Címeres".
Az iskola épülete.
Régen itt egy életerős faluközösség volt, melynek lakói számára a mezőgazdasági termelés, a mészégetés, valamint fűrészmalmok működtetése képezte a jövedelemforrást.
A faluban a megszokott építkezési stilustól eltérő házakat is láthatunk.
Az Unitárius szeretetotthon épűlete.
Itt csak a természetet hallod: a madarak,a háziállatok és a patak hangját.
Cigányból itt is sok van a faluban, de nem dolgoznak, kapják a „dögpénzt” ( a segíjt ).
Homoródkeményfalva és Abásfalva valamikor a szentkeresztbányai hámort Brassóval egyenesen összekötõ út mentén feküdt. Ez egy nagyon intenzív kereskedelmi forgalmat lebonyolító út volt körülbelül a 20. század elejéig. 1918 után átrajzolták a térképet, a fõútvonal elkerülte õket, a hámor mûködése fokozatosan leállt, és ezek a falvak perifériára kerültek.
A századokat jó lenne római számokkal írva látni
VálaszTörlés