2012. október 21., vasárnap

Székelymuzsna


"A nyugati irányban haladó és a Ramócsát körülkanyargó Derspatakával alább Musnapataka egyesül. Ezen utóbbi nevét tartva még darabig a Küküllővel fut párhuzamosan, mig alább a szederjesi patakot is felvéve, Héjasfalván felül ömlik a Küküllőbe. Jelenleg nekünk még csak is a Musna patakával van dolgunk, mert annak völgyfejében van elrejtve a szeszélyes kilyukgatott, és festőileg kicsipkézett Likoldala nevü sziklahegy alján Musna, a Székelyföldnek végfaluja. Ezen régi faluban, melynek Herman nevü papjáról már 1283-ban emlités van téve, alig találunk feljegyezni valót.
Musna mindkét temploma uj, hogy azonban ott, hol most a reformatusok temploma van, hajdan régi egyház állott, arról az uj templomban beépitett átszelt lóherivvel záródó kapuzat kezeskedik."

(Orbán Balázs)


A falu felett északra a már emlitett Likoldala nevü hegy magasul fel, melynek függőlegesen lemetszett, csaknem megközelithetlen oldalában sorba helyezett 6 üreg van a gyülegsziklába bevésve. Mondják, hogy ez üregek tatárjárás alkalmával a lakosoknak védhelyéül szolgáltak. Mutatják a helyet, hol a főüreget elzáró vasajtó sarkai voltak, igen a bemélyedést, hol a védhelyet vizzel ellátó kut volt."

(Orbán Balázs)


A régi Udvarhelyszék déli határán fekszik Székelymuzsna.


Székelyudvarhelytől 27 km-re délnyugatra az Erdő-és a Csörgő-patak közti magasabb dombháton fekszik.




Székelyderzstől a községközponttól  6 km-re nyugatra található.



 Keleten a 667 méter magas Halom-hegy.



Északon a Lik-tető  816 méteres magas hegy szegélyezi.



Székelymuzsna három megye határán fekszik: Hargita, Maros és Brassó megyét is érinti.




A falu 525-600 méter közötti magasságon fekszik. 



Település forma szempontjából dombvidéki halmazfalu.



Orbán Balázs szerint  már 1283-ban Hermann volt a muzsnai templom papja. 


A település 1520-ban Muscha. 



1566-ban Musna néven jelentkezik a forrásokban.





1562-ben a székely felkelés egyik vezetője a muzsnai Bán András volt, melynek leverése után a falu lakói jobbágysorba süllyedtek.



1567-ben a regestrum 35 kapuval jegyzi a települést. 




1614-ben 70 családfőt írtak össze a faluban.



1786- ban a lakosság létszáma elérte az 558 főt.



1850-ben, érdekes de 850 lakosa van a falunak.



1868-ban 893 személy lakott a faluban.




1910-ben 1011  lakosa volt a falunak.


A második világháború előtt 1941-ben 944 személy a falu lakossága.



1992-ben 485 lakosából 483 magyar és 2 román volt.


A 2002-ben tartott népszámlálás már csak  292 személyt talált a faluban.


Segesvárt és Székelyudvarhelyt összekötő műúttól (DJ 133), Agyagfalván keresztül egy 6 km hosszú erdei út vezet Muzsnába.



A DJ 133-as útról Ócfalván keresztül 17 km-es aszfaltozott út vezet Székelyderzsig, innen kövezett földúton  jutunk el a faluba.





Erkeden  keresztül pedig, 15 km-es földúton az E 60-as nemzetközi útra lehet becsatlakozni, Szederjesnél.


A szász és székely építészet ötvöződéséből kialakult házépítési gyakorlat időtálló, robusztos ingatlanok megalkotásához vezetett.



Az erőteljesen mutatkozó szász hatás  láthatunk főként az utca front kialakításában




 A szász behatás az előkert nélküli építkezésben, és anyaghasználatban is követhető.



A falukép, magán viseli a kistérség népi építészeti jegyeit a lakóház a telek egyik oldalán, közvetlenül az utcafrontra nézve épült fel,a tágas telket pedig a keresztcsűrös elrendezés uralja.


Székelymuzsna ma is őrzi  a fa- és kőépítmények technikáját, anyagszerűségét. 



 A zárt utcafrontok, a magas kőkapuk a vidék sajátosságai közé sorolhatók.


Új tetőszerkezet került a régi házra.


Egyre több az emeletes épület a faluban.




A faluban évről évre növekszik az elnéptelenedett lakóházak száma.




A falu régi temploma 1283-ban már megvolt, ez valószínűleg a mai Szentegyháza nevű dűlőben állott. 




A falu egyetlen középkori templomát a  reformáció térhódítása után a reformátusok és az unitáriusok közösen használták




Az épület 1642-ben az unitáriusok birtokába került, azzal feltétellel, hogy új templomot kell építeniük a református híveknek. 




Mivel az építkezés elmaradt az épület 1648-ban a reformátusok kapták meg. 





A falu lakossága 1701-ben közös erővel felépítette az unitárius templomot.



Kis kőtemplom volt a falu közepén, amely a földcsuszamlás miatt hamar megrongálódott. 1726-ban már javításra szorult, és  le kellett bontani.



1795-ben kezdődött egy új templom építése, a teljes befejezés 1907-ig tartott. Ezt is csúszós talajra építették, így többször kellett javítani, vasabronccsal körülkötni. 1935 őszén ezt is le kellett bontani.



Az unitáriusok negyedik templomának építése 1936 tavaszán kezdődött el.



Az építkezés 1940-re fejeződött be, de szentelésére csak 1956-ban került sor.




A boltíves bejárat  a toronyban.



A templom belső berendezését a kék szín uralja.




A templomot útóljára 2005-ben javították.


A szószék.





Az egyház címere a három dombon álló galamb, körülötte farkába harapó kígyó, fából faragott,...



.. és festett kerámia változata.




A szószék korona.


Fából készült fakarzat a templomhajó északi oldalán.



A templom orgonája.



Az első padsorok virágmintás díszítésűek.


A déli fából készült orgona karzat.



Különleges látvány a templom toronyból letekinteni a falu házaira.


A déli órákba szinte nem is lehet embert látni a falu utcáin.



A falut övező domboldalon egykoron volt tizenkét lik, ide menekültek a muzsnaiak tatárjárás idején.



A likakból ma már csak kettő maradt, ám azok is beszűkültek




Feljutni a harangokhoz nem mindig könnyű feladat.



Az unitárius templom tornyában két harang lakik.



A kis harangot 1925 ben öntötte König Frigyes Aradon.




A nagy harangot Segesváron öntötte Manchen Mihály 

1871- ben.




A falu lakóinak többsége állattenyésztésből és mezőgazdaságből él. 



A nehezen megművelhető föld helyett sokan szakmát választottak.




Székelymuzsna a XVII. században híres asztalos- és festőközpont volt.


Tetőkazettás templomok mesterei, jeles bútorkészítők kerültek ki a faluból.



Napjainkban egy jó hírű sajtgyár is működik Székelymuzsnában. 

A tejfeldolgozás 2001 októberében indult tíz tejtermelővel.


A falu bejáratánál látható fatelep is munkalehetőséget biztosít a falusiaknak. 



Valamikor virágzó foglalkozás volt népi fafaragás, a járom- és orsókészítés.




Az eltelt évek során, aki tehette, egy jobb élet reményében elhagyta szülőfaluját.



 Aki pedig maradt a faluban azok között egyre több, az idős és a  nő.



Az át­lagéletkor ma elég magas a faluban. 



A fiatalság manapság csak városról jár ide, számukra ismeretlen és rendkívüli látvány egy szekér.



A művelődési ház helyet ad a falu kulturális és közösségi életének szervezésére, lebonyolítására, valamint iskolai és  magán rendezvényeknek.


Több mint 30-éve elkezdődött és hagyománnyá vált a szüreti bál megrendezése a faluban.



A bál reggelén a legények és leányok székelyruhába lóháton és szekérrel elindulnak meghívni a környező falvak lakóit. 
A csőszkirály pedig verses meghívót mond:
"Megérett a szőlő
Javát le is szedtük,
És ezt egy bállal ünnepeljük
Legények és lányok
Gyertek el a bálba
SZÉKELYMUZSNA kicsi falujába."


 A faluban jelenleg I-IV osztályos iskola működik. 



Székelymuzsna lakói méltó emléket állítottak a világháború, és a szabadságharc áldozatainak.



1848-1849-es honvédek emlékműve. 


Tizennyolc muzsnai név a magyar szabadságért.



Az első világháború 53 muzsnai áldozatának emlékműve.




A tíz éves testvér települési kapcsolatok emlék kopjafája.



A hét vezér neve a kopjafán: Árpád, Előd, Ond, Kond,
Tas, Huba, és Töhötöm.


Székelymuzsna, és

Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Kastélyosdombó testvéri összetartozását hirdető emléktábla a millennium évéből.


Darány település címere.


A napjainkban is megtekinthető református templomot az 1400-as években építették 



A templom a település közepe táján, az utcasor vonalán belül áll. 




A épület alacsony kőfallal van körülvéve.



A templom déli falát négy támpillér tagolja, az északit csak egy, a diadalív vonalában. 

A templom épülete a hajóból és vele azonos szélességű, keletelt, sokszögzáródású szentélyből áll.


A templomhajótól  néhány méterre, áll az 1837-ben épített torony. 





A torony Morgondai Schneider Mihály pallér és Siménfalvi Györke János ácsmester munkája.


A XV. században épült, késő gótikus, festett kazettás mennyezetes templom  mai állapota az 1802-es földrengés után alakult ki




A templom belsejét is átalakították, berendezése jórészt az 1802-es földrengés után készült.




A templomteret egyszínű kazettás mennyezet fedi.


Az egyik sarokban három feliratos kocka van, a középsőn: KÉSZÜLT MÁTÉ SÁMUEL MEGYE BIRO MÁTÉ JÁNOS ÉS KOVÁTS MIHÁLLY EGYHÁZ FIJAK IDEEKBEN A. 1805.

A másik kettő nyolc presbiter nevet tartalmaz.



Közepén ovális keretben ez a felirat olvasható: EZ HELLY NEM EGYÉB, HANEM ISTENNEK HÁZA ÉS EZ A MENNYEKNEK KAPUJA. I. MOS. R. XXVIII. W. 17 ANNO 1805.


A nyugati karzat átfestett mellvédjén reneszánsz virágminták ütnek át az újabb kori egyszínű festés alól, középen az 1639-es és 1859-es évszámok láthatók.




A mellvéd alatt is találunk régi feliratot.


A szentélyrész a nyolcszög három oldalával záródik, sarkain támpillérekkel. 

A hajó és a szentély tengelye elhajlik



A keleti részen, a fából készült orgonakarzaton nincs évszám.



Az 1811-ben megvásárolt  használt orgona 1785-ből való.



Az orgona építője Keresztényfalvi Boldizsár Tamás.



A szószék korona



A templom diadalívének lebontása tehette szükségessé az új szószék építését is.



A hosszfalak közepén lizénapár jelzi az egykori diadalív helyét



A torony alatti bejárattól lépcső vezet a toronyba.




Muzsna templomának 1493-ból  középkori harangja is volt,
 amelyet 1788-ban újraöntöttek, amikor a 295. évében volt.
Napjainkban a templomtoronyban két harang lakik.


A kis harangot 1788-ban öntötte Segesváron Baumgartner János. Felirata: "
A MUSNAI REFORMATA EKLESIA UJRA ÖNTETTE SEGESVÁRT PER JOH BAUMGARTNER ANNO 1788."

A nagy harangot 1923-ban öntötte Novotni Antal Temesváron.



A falu szerkezeti felépítése több utcából áll.




Alszeg utca



Román utca



Házak a Román utcában.




Templom utca



Libatér utca



Túlsó utca új házai.



Régi házak a Túlsó utcában.



Varga szoros.


Telek utca


Felszeg utca




Patak utca



Gandzsia utca


A faluban még kisebb utcák a Máté utca, Bálint utca, Szarka szorosa.









Ha véget ér a nyár a falu napsütötte utcáinak arculata megváltozik.  Ugyanúgy, mint mindenfelé az emberek életében az ősz és a tél csendes időszaka következik.  A téli napokon már a déli órákban, olyan megnyúltak az árnyékok  mint nyáron a naphanyatlás óráiban.
Nézzük meg egy pár fénykép erejéig hogyan mutat Székelymuzsna ebben az időszakban.



























Székelymuzsnai panorámák.









4 megjegyzés:

  1. Nagyon igényes és szép összeállítás. További áldásos munkát,
    Újvárosi Katalin székelymuzsnai unitárius lelkésznő

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm az elismerő véleményt. Lehetőségeimhez mérten szeretném minél hamarább elkészíteni Udvarhelyszék falvainak a fényképes bemutatását.
      Csedő Attila

      Törlés
  2. Nagyon jól sikerült képek. Csak így tovább, nagyszerû munka.
    Asztalos Ibolya Noémi.

    VálaszTörlés
  3. Koszonjuk nagyon elethu kepek Isten aldasat kerjuk tovabbi munkaidra

    VálaszTörlés

Linkek

Hun-Web Linkek GobeTop
 
Share